Mikor megvettük a telket, már akkor gondoltam rá, hogy ez a kvázi hegyi környezet milyen jó lesz pár savanyú talajt kedvelő növénynek. Pont ezért ültettünk havasszépét, illetve áfonyát. Sajnos pont a legfontosabbat felejtettem el, hogy milyen fajta áfonyát ültettünk. Összesen 3 tőt vettünk, 2 fajtából.

Ültetéskor a szokásos módszert alkalmaztuk, a gödör mélyére töltöttünk egy kis rhododendron földet illetve egy kis humuszt. Amúgy a telken agyagbemosódásos barna erdőtalaj található, nagyjából 30-50 cm mélységig humuszos lazább talaj , majd onnantól lefelé végig agyag. A bokrok a legnaposabb helyre kerültek, nyáron nagyjából 8 órától 12 óráig vannak napon, előtte illetve utána a tölgyfák már árnyékot vetnek rájuk.

Az első évben szépen kihajtottak a növénykék, trágyáztuk őket hosszanható táppal. A 2022-es tavaszi csapadékhiány, illetve a rendkívül aszályos nyár viszont ráébresztett minket arra, hogy hiába erdő és savanyúbb talaj, csapadék nélkül semmi nem lesz az egészből (illetve egyik növény sem viselte jól ezt az időszakot), így került kiépítésre a csepegtető rendszerünk.

Aztán szerencsére jól megszoktak a kis bokrok, erőteljesebb hajtásokat hoztak és idén tavasszal az egyik tő rendesen kivirágzott, nem csak pár hanem nagyjából 100 virágot hozott. Már vártam, de azért mégis meglepődtem, hogy sikerült virágzásra bírni 3 év virágmentes időszak után. Az áfonya harang alakú fehér virágait állítólag a poszméhek tudják a legjobban megporozni, a telken pedig igencsak sok poszméh kergetőzik főleg tavasszal. 

A termésből persze nem készítettünk lekvárt, és valószínűleg sosem lesznek a bokrok roskadásig tele áfonyaszemekkel, de azért lehet hogy pár év múlva egy pitére elég lesz.

A virágok április közepén, igaz ezek még nincsenek kinyílva

A beporzás sikeres volt. a bogyók június elején

Kezdenek lilulni, július eleje

Július közepe. Mosolyogni való, de nagyjából kétszer ennyi termett. Remélem a következő években lesz még több is.

Nem is tudtam,hogy az azbeszt az egy ásvány. Teljesen abban a hiszemben voltam, hogy ez valami mesterséges, vegyi úton előállított anyag. Egy nagyon puha ásványról van szó, melyből Kanadában vannak a legnagyobb telepek. Ami miatt annyira elterjedt az építőiparban, az valószínűleg annak a következménye, hogy tűz-, sav-, lúgálló emellett pedig hang és hőszigetelőként is megállja a helyét. Nem csoda, hogy ennyire nagyot futott. Pedig csak magnéziumból szilíciumból, hidrogénből és oxigénből áll. Csak későn ismerték fel, hogy igencsak szétbarmolja az ember tüdejét, az ásvány kristályai, mint megannyi kampós horog, beleakadnak a tüdő hólyagocskáiba és onnan már semmi nem szedi ki őket, így az állandó irritáció és gyulladt környezet miatt lesz a probléma. Mivel az azbesztet tartalmazó anyagok veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért nem kúrhatom bele csak úgy a sittbe.

Atissal még 2021-ben leszedtük a palát a tetőről és a teraszon kupacoltuk fel, de aztán úgy adódott, hogy a teraszt is lebontottuk, így még egyszer át kellett pakolnom az egészet, de most már semleges területre.

Ennyi azbesztes cuccunk volt

Igaz, nem sok, csak ötvenvalahány négyzetméter pala volt a tetőn, de így is örülnénk neki ha elvinnék, ráadásul ingyen, mert különben az ilyen veszélyes hulladék elszállítása nem kevés pénzbe kerül. Először arra gondoltunk, hogy majd a cserép megrendelésekor szabadulunk meg a palától, mivel jó pár éve szinte minden cserépgyártó nagyobb cég meghirdette a palacsere programját, aminek a lényege, hogyha tőlük rendeli meg az ember a tetőfedő anyagot, akkor a veszélyes palát jóval kedvezményesebb áron lehet elszállíttatni. De ez még viszonylag messze volt.

Ekkor jött szembe velünk az NKHV Zrt. által kiírt lakossági azbesztmentesítési pályázat, melynek lényege, hogy egy benyújtott sikeres pályázat esetén ingyen elviszik a palát. Tavaly adódott az első ilyen lehetőség, de sajnos akkor lemaradtunk róla. Azt hittem ez egy egyszeri alkalom volt, így elég kellemesen érintett mikor kiderült, hogy 2023-ban is lesz ilyen lehetőség. Szerencsére idén már könnyebben sikerült "nevezni", külön létrehoztak erre egy weboldalt, 2022-ben elég nyögvenyelősen lehetett beadni a szükséges papírokat. És novemberben írták, hogy elfogadták a kérelmet, így el fogják vinni a palát.

Aztán december elején már telefonáltak is, hogy adatokat egyeztessünk. A korábban küldött tájékoztatóban az állt, hogy egy 26 tonnás darus kocsival fognak jönni. Ennyi erővel hidroplánnal is jöhetnének, sehol sincs hely ekkora gépjárműnek. A telefonban azonban kiderült, hogy van nekik egy 3 tonnás furgonjuk is és az ilyen nehezen megközelíthető helyekre ezzel szállnak ki. Az is világossá vált, hogy közvetlenül a kocsiba kell majd pakolni, így nincs szükség Big Bag zsákokra se. Az egyetlen hátrány, hogy erre csak tavasszal kerülhet majd sor, amikor az utca annyira megszárad, hogy elbírja a furgont.

De amilyen szerencsénk van, ez nem simán nehezen megközelíthető helynek számított, hanem extrémnek. Persze hogy a furgon nem tudott lejönni a rommá ázott út miatt és persze hogy nekem kellett feltalicskázom a palát. Igaz, megedződtem már a sitt miatt, de most az ffp3-as maszk minden belégzéskor úgy tapadt az arcomra, mint az Alien filmek arctámadója. Ráadásul az elszállító cégnél is valami összekeveredett, mert a furgonban csak egy raklap volt, és arra felpakolni a síkpalát nem lehetett, mivel rögzítés hiányában minden fékezésnél, kanyarodásnál szanaszét csúszott volna. Így miután feltoltam pár talicskányi cuccot, a srác úgy döntött inkább visszamegy és hoz IBC tartályt, mivel azzal sokkal jobban el tudja szállítani a palát.

De minden jó, ha vége jó, délben már el is tűnt a cucc. Azért örültem neki, hogy jó helyre került a pala és nem fogják kiszórni valahol mondjuk a Gödöllői-dombságban. Jah igen, a pala hűlt helye lentebb látható.

A hűlt hely

Szeretném összefoglalni (szárazon és hosszan), hogy jutottunk el az építési engedélyig. Természetesen ez mindenki esetében más és más, de talán, aki még nem kezdett bele, az egy kicsit képbe kerülhet, még ha nem is ugyanezekkel a buktatókkal szembesül. Vagy ha valaki fel szeretne ülni a nosztalgikus szopórollere, annak is esetleg érdekes lehet. Nagyon sok minden függ az építésztől, az adott építési hatóságtól, illetve az ügyintézőtől, az adott település önkormányzatától, illetve - akinek vannak- az összeköttetésektől. 

Lássuk a peremfeltételeket és kezdeti paramétereket:

• nem sürgetett minket az idő,
• az építész olcsón vállalta. Mondjuk attól, hogy valaki drágábban vállalja a tervezést, még nem biztos, hogy a munkája is jobb lesz 😏.
• üdülő épületről van szó üdülőterületen, nem állandó lakhatásra szánt épületről. Azaz kell hozzá építési engedély, nem elég az egyszerű bejelentés és emiatt kell építési naplót is vezetni, ráadásul nagyon megnehezíti azt, hogy magunknak építsük fel a házat. Nem is teljesen érthető, hogy egy 300 nm-es lakóházat felépíthetek magam szakmai felügyelet nélkül, míg egy 40 nm-es nyaralót csak úgy, ha van szakmai felügyelet 😈. WTF?! Tehát arra fogunk kiadni egy nagyobb összeget, hogy legyen valaki, aki vezeti az e-naplónkat, míg lakóépület esetén erre nem lenne szükség. És mindez annak a következménye, hogy az egyikhez kell építési engedély a másikhoz pedig nem.
• általában 30 napos válasz határidők vannak a közigazgatásban,
• kifejezetten nem szeretek telefonálni, az emailt részesítem előnyben,
• semmilyen kapcsolati hálónk nem volt.

Az egész történet egy kicsit azokra a mesékre hasonlít- biztos ismerős, például a kakas és a pipe -, amelyben a mese szereplői csak akkor adnak valamit, ha hozunk is nekik valamit😂. Szóval.

egy: Január 18-án kerestem meg az építészt az ügyünkkel, aki készségesen válaszolt és a teljes tervdokumentációra, amely magában foglalja a szakágak munkáit is, úgymint statika, épületvillamosság, épületgépészet, valamint az ügyintézésre 600 e Ft-os ajánlatot adott. Mivel ez az ár a korábbiakhoz képest jóval kedvezőbb volt, ezért simán elfogadtuk. Elküldtem az elképzeléseinket illetve azt is hogy melyik készház gyártóval szeretnénk legyártatni a házat.

kettő: Mivel teljesen lebontottam a házat már ekkor felmerült a visszaépítés kérdése. A laikus azt hihetné, hogy ez nem kérdés, hanem evidencia, azonban ez koránt sincs így. A visszaépítésnek korlátot szabhat a HÉSZ (a helyi építési szabályzat), vagy ennek hiányában az OTÉK. Mivel amikor épült a ház, még nem voltak ilyen szabályok érvényben, ezért ennek alaposan utána kell járni. Nekünk nagyon fontos volt, hogy a ház a régi helyére épülhessen vissza, mind a fák, mind pedig amiatt, hogy ne kelljen sokkal többet ásni.

három: Az építész március 15-re vállalta a tervek elkészítését.

négy: Január 24-én kötöttünk szerződést az építésszel.

öt: Január 31-én küldte meg az építész az első alaprajzokat egyeztetésre. Nekünk nagyon tetszett a terv, hagyományos házikót szerettünk volna és azt is kaptunk. Pár dolgot javíttattunk benne és február 2-re a módosítások is kész lettek. Megjegyzem, hogy az építész egyszer sem jött fel megnézni a telket és a helyszínt, pár képet kapott, illetve rendelkezésére állt a geodéziai felmérés.

hat: Február 6-án megjött az épületvillamossági leírás is. Ez abszolút nem volt túlbonyolítva, az elvárásaink se voltak nagyok. Az épületgépészet még ennyire se. A statika is viszonylag hamar elkészült.

hét: Február 17-én az építész megküldte az anyagot, amit az építési hatósághoz kell benyújtani. Jóval a vállalt határidő előtt. Ez már tartalmazott minden szükséges anyagot, benne volt az építészi műleírás, a szakági tervek, az építészeti tervhez kötelezően előírt metszetek, alaprajzok, építménymagasság számítás. Legalábbis ekkor azt hittük minden benne van, ami kell 😂.

nyolc: Ezután be lett adva a terv településképi eljárás lefolytatására az önkormányzathoz. Legalábbis azt hittük, hogy be lett adva😂. Elvileg 14 napja volt az önkormányzatnak, hogy reagáljon a tervre, de nem történt semmi.

kilenc: Megkerestem azt a készház gyártót, akivel szeretnénk a ház elemeit megépíttetni. Kiderült, hogy a terv nem jó, annak alapján nem tudják legyártani a házat. Pár hetes levelezés illetve személyes találkozó alapján kiderült mi a probléma a tervvel. A terven a rétegrendek úgy voltak megadva, amelyet ők nem tudnak legyártani. Megnéztem és tényleg! A készház gyártók elemei szinte mindig úgy épülnek fel, hogy a központi elem két OSB lap közé ágyazott szigetelő anyag, ennél a gyártónál ez kőzetgyapot. Azonban a terven nem így alakult a rétegrend. Szerintem egész egyszerűen az történt, hogy az építész egy korábbi tervévről másolta át a rétegrendet, egy olyanról, amely nem készházra készült, hanem helyben összeszerelt könnyűszerkezetes házra és ugye itt nem fontos a két OSB lap és közé rakott szigetelő, mert itt simán más lehet a rétegrend. 

Felvívtam rá az építész figyelmét, majd fizettünk az áttervezésért. Pedig szerintem nem kellett volna, hiszen már a legelején leírtam neki, hogy melyik gyártótól szeretnénk a házat rendelni, amire ő úgy válaszolt, hogy akkor majd a gyártó oldalán található rétegrendekkel fog dolgozni. Nos, ez elsőre nem sikerült...

tíz: Május 4-én lett a cucc elküldve a helyi építési hatóságnak

tizenegy: Május 8-án jött a hivatali levél, hogy május 18-án helyszíni szemlét fognak tartani a hatóság emberei. 

tizenkettő: Május 12-én jött a hiánypótlásra felszólító levél a hatóságtól. Hiányzott:

1. tervezői aláírólap,
2. geotechnikai talajvizsgálat,
3. a csapadékvíz elvezetés műszaki megoldásának ábrázolása,
4. a pince alaprajzának mérete más volt két különböző helyen a tervdokumentációban,
5. szintén elírás az építménymagasságra vonatkozóan,
6. gépkocsi telken belüli elhelyezésének ábrázolása,
7. illetve a tervezett előkert mérete nem megfelelő.

Azt hiszem látható, hogy az építész pár dolgot elfelejtett megcsinálni, javítani és utánanézni....

Az egyedüli, ami ekkor szemet szúrt nekem az az előkert problémája. Mivel a HÉSZ nem fogalmazott meg az előkertre vonatkozóan előírást, illetve nem szerepelt benne kialakult állapot (az építész ezt írta a tervbe az előkerthez, hogy kialakult) , ezért az OTÉK előírás szerint 5 méternek kellene lennie az előkertnek a jelenlegi 1,5 méter helyett. Ez ugye azt jelentené, hogy a ház nem épülhet vissza a régi helyére!

Amúgy más is szemet szúrhatott volna 😌.

Az építész javaslatára az eljárás szüneteltetését kezdeményeztük, mivel az előkert problémájának megoldása valószínűleg hosszabb időt fog igénybe venni. Egyébként az építész minden ilyen hivatalos dolgot becsülettel elvégzett, az emailos megkereséseimre szinte mindig azonnal válaszolt, kérdéseimre mindig hamar kaptam választ.

tizenhárom: Május 18-án megtörtént a helyszíni szemle, amelyre a hatósági ügyintéző illetve egy kollégája jött el; tulajdonképpen kiderült, hogy az egész csak azt a célt szolgálta, hogy  meggyőződjenek arról, még semmilyen építési folyamat nem kezdődött el. Aztán itt kiderült egy érdekes dolog, miután rákérdeztem az előkert problémára: a hatóság nem kapta meg az önkormányzattól a településképi eljárás határozatát! Mint később világossá vált az építész nem jó helyen adta be (EPapír helyett az ÉDTR-ben kellett volna) az önkormányzathoz a kérelmet és ennek következtében nem zajlott le semmilyen településképi vizsgálat!

tizennégy: Az építész a településképi eljáráshoz ismét benyújtotta a tervdokumentációt, most már jó helyen. Sajnos hivatalos elutasító válasz jött, miszerint a tervezett ház terasz fedése nem illik bele a településképi környezetbe. És szintén sajnos a főépítész (aki az önkormányzat nevében lefolytatja a településképi eljárást, azaz megvizsgálja a tervet, hogy az mennyire illik bele a környezetbe, be van-e tartva a HÉSZ,stb) nem részletezte mivel van a gondja, én azt hittem, hogy biztos a terasz tető hajlásszöge túl kicsi (10 fok), ezért megegyeztem az építésszel hogy azt nagyobbra veszi. Áttervezésért ismét fizetni kellett. 

tizenöt: Július 4-én sajnos a megemelt hajlásszögű terasztető sem felelt meg a főépítésznek, egész egyszerűen a tető alakjával volt a probléma. 

tizenhat: Augusztus 2-án kértem az építészt újabb áttervezésre. Itt már mondtam, hogy a gépkocsi beállót is tegye rá a tervre. Sajnos le kellett mondanunk a terasz feletti oromfalra tervezett ablakról, mert oda kontyolt tető került. Közben még az is kibukott, hogy a terven nem megfelelő méretek szerepeltek, hiszen mikor ástam az alapárkokat, a tervrajzon lévő épület szélessége és a már meglévő, két szélső alapárok közötti távolság 50 cm-rel eltért egymástól, pedig kértem az építészt hogy a régi épület helyére tervezze az újat. Úgyhogy ezt is kértem javítsa ki. Újabb összeg az áttervezésért.

tizenhét: Augusztus végére készült el az építész a kért módosításokkal.

tizennyolc: Szeptember 4-én küldtem el a főépítésznek az átdolgozott tervet településképi eljárás lefolytatására.

tizenkilenc: Szeptember 28-án a főépítész elfogadta a tervet és meg is kaptuk a hivatalos állásfoglalást az önkormányzattól.

húsz: Október 3-án írta az építész hogy összerakta az anyagot az eljárás folytatásához, illetve hogy talajvizsgálati szakvéleményt is kérnek. Ez volt az, ami nem szúrt szemet az első hiánypótlásnál! Az építész megpróbálta eltussolni a dolgot, kérjek a statikustól egy véleményt, miszerint nincs szükség talajmechanikai vizsgálatra. Vitatkoztunk ezen, mert én szinte biztos voltam benne, hogy a hatóság kérni fogja, ráadásul a telkünk esetében kötelező is, mivel a lejtő dőlésszöge meghaladja a 10%-t, és így a 2. geotechnikai kategóriába tartozik. Úgy érzem ezt az építésznek már a legeslegelején jeleznie kellett volna, hogy erre szükség lesz!

huszonegy: Október 4-én kerestem meg egy céget, akik talajmechanikai szakvéleményt készítenek. Az árat sikerült a cég logikus nagylelkűségének következményeként a felére "alkudni", hiszen az ár jelentős része a talajminta vételre vonatkozott (fúrás, kiszállás). De mivel nekünk már szinte kész árkaink voltak, ezért megegyeztem velük, hogy én beviszem a mintát.

huszonkettő: Október 16-án jött meg a talajmechanikai szakvélemény, amit tovább küldtem az építésznek. Ő azzal válaszolt, hogy ugyan már kérdezzem meg a statikust, a szakvélemény tudatában módosítani kell-e a terveken vagy sem. Úgyhogy írtam a statikusnak.

huszonhárom: Október 30-án válaszolt a statikus (nem kell változtatni), így minden akadály elhárult az elől, hogy az eljárás folytatódjon. Az építész kérvényezte az eljárás folytatását és beadta a módosított terveket, a településképi eljárási határozatot, a talajmechanikai szakvéleményt.

huszonnégy: November 7-én a hatóság iratbekérési végzést küldött. A szakági aláírólapok még mindig hiányoztak, illetve a településképi eljárásban csak az van leírva, hogy az épület elhelyezése megfelelő azonban nincs benne az épület illeszkedésére vonatkozó megállapítás.😵 Szerintem ez az illeszkedési vélemény a főépítésztől azért volt fontos a hatóság számára. hogy az előkert OTÉK szerinti előírását figyelmen kívül lehet hagyni és a ház visszaépíthető a régi helyére. Ugyanis a vélemény arról szólt, hogy a ház elhelyezése a telken belül a telek blokk többi házának elhelyezkedéséhez igazodik. Sajnos a hatóság csak 5 napot hagyott az iratok pótlására. Ebből ismét az eljárás szüneteltetése lett 😂

huszonöt: Az illeszkedési vélemény november 21-én érkezett meg. Az építész ismét kezdeményezte az eljárás folytatását és benyújtotta az illeszkedési véleményt a hatósághoz.

huszonhat: November 29-én jött meg a hivatalos építési engedély, így az új ház visszaépülhet az eredeti helyére és nincs probléma az előkerttel kapcsolatban.

Ahogy néztem az ÉDTR-ben, ez a 7 hónap igencsak hosszú idő az építési engedélyig, volt, ahol egy hónap alatt lezavarták az egészet, benyújtástól az engedély megadásáig. Tanulság számunkra az, hogy az építészre egy kicsit figyelni kell. Attól, hogy szerinte ez meg az nem fog kelleni az engedélyezéshez, attól még szükség lehet rá, hiszen akármennyire is kukacoskodónak tekintjük a hatóságot, mégis csak a törvények, rendeletek és határozatok alapján járnak el. Ha van idő, energia érdemes átnézni azt a pár dokumentumot, ami jogi keretet ad az egész folyamatnak (OTÉK, a HÉSZ,  191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet,  312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet). Nem azért, hogy kötözködjünk az építésszel és az orra alá dörgöljük mit rontott el, vagy hogy okosabbnak képzeljük magunkat nála, jobban tudjuk, hova milyen rétegrend kell, hanem azért, hogy képben legyünk és esetleg udvariasan felhívjuk a figyelmét, ha úgy érezzük valami nem stimmel, illetve rákérdezzünk bizonyos dolgokra, amiket máshogy értelmezünk.

Ha már itt van ez a sok fa, magyarán erdő és amúgy is természetbarátnak mondhatjuk magukat, evidens volt, hogy előbb-utóbb madárodúkat is ki fogunk rakni. Igaz, már két évvel ezelőtt csináltam egyet, amiben ha jól láttam idén már voltak is lakók. De egy nem elég, többet kellene készteni. Persze nem csak úgy saját kútfejből raktuk össze, hanem követtük a Magyar Madártani és Természetvédelmi  Egyesület odú kisokosát, illetve az odúk készítéséhez pár tanácsot felsoroló oldalát is. Itt be van bemutatva a négy odútípus, illetve azok a madárfajok, amelyek elfoglalhatják az egyes odú fajtákat. Az odúk csak méretben illetve a nyílás átmérőben különböznek egymástól, kivéve a 'C' típust, ahol nem egy kis nyíláson jut be a madár, hanem az odú első lapjának a fele hiányzik, így egy méretes rés marad a felszállásra és a landolásra.Szóval ezt az útmutatót követve csináltunk egy 'A', egy 'B' és egy 'C' odút.

Száradnak a pácolás után.

De persze ahogy kattintgattam az oldalon, meg itt-ott, rátaláltam például erre. Nosza, miért ne lehetne baglyunk is? Úgyhogy jobban utánanéztem és találtam olyat, hogy Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület, sose gondoltam volna hogy ilyen létezik. Marhára megtetszett az a kuvikodú és mivel barkácsolós emberke vagyok, egy ilyet is összeraktam. Rossz szokásom, hogy durr bele módjára kezdek neki a dolgoknak, és itt is ez történt: már kész volt a szép kis odú - nem kicsi ám, 120 cm hosszú, 25 cm átmérőjű hengerről van szó- amikor az egyesülettel történt levelezések során kiderült, hogy nemigen számíthatunk kuvikra ott 700 méteres tengerszint feletti magasságban, majdnem zárt erdőségben. De most már ez van, maximum elfoglalják a mókusok, vagy más kisállat, én szét nem bontom!

A kuvikodúban még előszoba is van .😀

Már csak a külső ruha hiányzik.

Ha már mókus. Arról se tudtam, hogy nekik is van saját etetőjük (google: mókusetető) , amely egy cseles tákolmány. A mag és diótároló rekesz előrefelé átlátszó anyaggal van lekerítve így a mókus számára láthatóvá válik a zsákmány. Azonban nem tud bemenni érte, így az etető tetejét kell megemelnie, hogy be tudjon jutni a cucchoz. Magyarán az etető felső része nyitható, és az egész azon alapszik, hogy a rágcsáló rájön arra, hogyha megemeli a tetőt, akkor hozzájuthat a kajához. Erre azért van szükség, mert a "buta" madarak ezt nem találják ki és így a magok biztosan a mókusé lesznek.Tehát akkor csináltunk két ilyen kis etetőt is  És persze a madaraknak is készítettünk egy nyitottat.

A kuvik kudarc után még utánanéztem a baglyoknak is és talán a macskabagolyra, erdei fülesbagolyra lenne esély, hiszen ők szeretik az ilyen zárt erdőségeket. Az erdei fülesbagolynak fészek kell, míg a macskabagoly az odút részesíti előnyben. Ráadásul elég nagy odút igényelnek, amely a természetben egyre ritkábban fordul elő. A macskabagoly odújának mérete elég hatalmas, alapterülete 30 cm x 30 cm, magassága majdnem 50 cm; elég nagy létesítményről van szó - szerencsére nem kell építési engedély hozzá😀 - , ráadásul egészen magasra kell felrakni a fára és mivel jelentős a súlya, ezért alaposan rögzíteni is kell.

A bagolyodú váza. Mivel elég nagy, ezért mindenképpen egy vázat kellett készítenem hozzá. Csavarozva jobb lett volna, de én csak szegeltem.

Még terasz is van.

Igen, tudom, a baglyok a kismadarak, mókusok mellett nem jó szomszédság. De ki tudja melyik odúnak lesz lakója? Most próbálkozunk. Lehet gonosz vagyok 😈, de a bagolynak jobban örülnék; kismadaraknak szinte mindenki rak ki a kertjébe odút, de a baglyoknak csak elvétve.

A különféle odúkat természetesen  meg lehet venni különböző webshopokban, üzletekben. Ha így teszünk akkor figyeljünk az ajánlott méretekre, mert a túl kicsi és/vagy nem megfelelő anyagokból készült odú inkább csak dísz (majd sitt) lesz a kertben, mint hasznos madárszállás! De természetesen otthon is össze lehet tákolni.

Barkácsolós topikokban, fórumokon gyakran találkozik az ember olyan bejegyzésekkel, amelyek a fillérességre hivatkoznak, ahol a tárgyat, otthon található anyagokból olcsón össze lehet rakni. Adja magát, hogy ez az odúkészítés is ilyen. Nos, ha nincs otthonról anyag- illetve szerszám és eszköz támogatás, akkor igencsak költséges egy odú összerakása: hiszen faanyag, szög, vasalatok (zsanér a nyitható tetőhöz), a tetejére valamilyen vízzáró anyag ( zsindely, rozsdamentes lemez, esetleg lakk) , lazúr, ecset kell hozzá. És ez azért nem kevés pénz, főleg úgy, hogy nem mindent kapsz kis kiszerelésben. Nekem az volt a szerencsém, hogy rengeteg faanyagom maradt a bontásból így az odúk összeállítására nem kellett költeni ( még a kuvikodúra sem ), csak a lazúrra, illetve zsindelyre.

Az odúsereg. 'C' odú, mókusetetők, 'B' odú, madáretető és az odúk brachiosaurusa, a bagolyodú; van vagy 15 kiló 😀 Emellett még van a kuvikodú és egy 'A' odú is, amelyek nincsenek a képen.

De például ott van a mókusetető előlapja; nekem akadt egy régi plexilemez, így abból csináltam meg, de ha nincs arra is lesz kiadás. Persze az is hozzátartozik a dologhoz, hogy a legkisebb odú kivételével, mindegyik oldala szélesebb, mint a fatelepeken kapható deszkák, szóval ha egy darabból szeretné megcsinálni az ember az odú oldalait, akkor már falapokat kell venni, ami szintén növeli az árat. Én nem vettem, így több deszkát szögeltem egymás mellé. 

Szép gondolat volt, hogy rozsdamentes borítást kanyarítok majd az odúk tetejére, hiszen régebbről maradt egy ilyen lemez, de nem tudtam szépen, egyenesen elvágni, így inkább zsindelyeztem. Az odúk összeszerelésének folyamatát nem részletezem, szerintem minden, egy kicsit barkácsolni is tudó embernek nem jelent problémát, és az interneten is sok útmutatót, illetve videót is találni erről. Az ódúink nem lettek ugyan versenyre való példányok, de szerintem egy 5-ös skálán 4-est kaphatnak 😀. 

Ez most egy gyors és nagyon rövid bejegyzés lesz. Saját medencénk lett! Hiába, az agyag tényleg vízzáró! 😂 Az elmúlt pár nap esőzése és a lassú árokásás násza meghozta az eredményét.

Augusztus 13

November 12. Kb. másfél méter mély lehet, ámbráscetnek is jó 😂.

Állítólag „boldog, aki tud nevetni saját magán, mert szórakozásának nem lesz vége”. Úgyhogy:

Hát ez most egy kicsit másról fog szólni, ahogy a fenti Heltai Jenő idézetből illetve az alcímből sejteni lehet. Szóval most nem lesz szó földtúrásról, vagy a mocsok mátrai ősvulkánok negyedkori lávaömléseiből visszamaradt andezit fejtéséről, tervezői kalamajkákról, vagy növényekről.

Kiskorom közkedvelt játéka volt a LEGO, és sajnos akkoriban nehezen hozzáférhető is. Azonban ez a kedvencelés mindmáig megmaradt, mostanában is szívesen nézegetem az új készleteket, és ámulva fedezem fel, milyen kreatív és remek dobozok jönnek létre. Manapság már szinte mindenhol megtalálhatóak a különböző méretű LEGO dobozok, sokak szerint túl is vannak árazva. Szerintem jó lépés volt a cég részéről, hogy beengedte az utca emberét a tervezőasztalhoz. Ez a sorozat az Ideas nevet kapta és itt olyan készletek találhatóak, amelyek nem a cég tervezőasztalainál születtek, hanem a lelkes amatőrök által összerakott kreatúrák kelnek életre. Az otthon megálmodott készletekre a rajongók szavaznak és a szavazatok alapján pár készlet - kisebb módosítások után - hivatalos LEGO termékké válik. Magyarországi fanok által életre keltett készlet többek között például a csocsóasztal vagy a Mickey egeres hajó. Akadnak persze jobb és kevésbé jobb ötletek, ez ízlés dolga.

Összeépítve

Vannak, akik szerint felesleges túlzottan tárgyakhoz ragaszkodni, nekem azonban fontosak. És mivel el szoktam időzni az új Ideas készletek között, most találtam egyet, ami eléggé megtetszett és roppant mód illik a mi kis telkünkhöz, illetve megtervezett házunkhoz. Ez a készlet az alpesi ház nevet kapta. Jó, persze nem pontosan úgy néz ki, mint amilyen a mi házunk lesz ha elkészül, de a feelinget remekül adja; felnőtt fejjel nem rakosgatom már a minifigurákat ide-oda, nem játszom velük számháborút, papás-mamást. A téma egy baráti társaság,akik túrázni mennek fel a hegyekbe egy kis házikóba. Mint egy horrorfilm klisé 😀.  Maga a felépített építmény tulajdonképpen díszként, egyfajta szoborként fog funkcionálni. És a LEGO sikeresen megmozgatta a felnőttek fantáziáját illetve pénztárcáját, hiszen nagyon sok olyan készlet kapható már, amely ezt a célt szolgálja; hogy összeépítsd, aztán helyet kapjon valahol a lakás egyik könyvespolcán vagy egy asztalon és öröm legyen ránézni, öröm legyen megfogni.

A hegyi házat különben egy Milánóban élő olasz csávó alkotta meg. Pár évvel ezelőtt kezdett ilyen vidéki házakat alkotni LEGO-ból - persze már gyerekkora óta rabja a LEGO-nak - és ezt az alpesi házat tartja a legjobbnak közülük. A mozgalmas és zsúfolt nagyvárosi nyüzsgés miatt egy idő után már vágyott egy olyan életre, ami természetközelibb és nyugodtabb, mint jelenlegi, határidőkkel telezsúfolt életvitele. Számára ez az általa létrehozott ház testesíti meg a vágyott életformát.  És nemcsak azért mert az erdőben van, hanem maga a ház praktikussága is vonzza: a nyeregtető alkotta házfalak, a kis terasz és a többfunkciós belső tér. Mivel az életben nem tudta megvalósítani egyelőre ezt a kis házat, ezért álmát megépítette LEGO-ból. 

Szóval a ház az ismert és jellegzetes "A"alakot ölti magára, meredek nyeregtetővel, magas oromzattal, Amúgy ezeknek az "A" alakú erdei kis kunyhóknak nyomaira, hasonló épületekre már évszázadokkal ezelőtt rábukkanhatunk, ráadásul ugyanúgy megtalálhatóak voltak Európában, mint Kínában vagy a Csendes-óceán szigetein. A ház két szintes, felül az alvóhelyiség, alul pedig egy nappali és a konyha kapott helyett. A szerelt kémény ( mert már ilyen kifejezéseket is megtanultam 😀 ) fekete csöve is eléggé jellegzetes az ilyen kis házakon, bár nálunk ez nem kívül, hanem belül fog helyet kapni. A színvilág az őszt idézi, az uralkodó szín a barna, és ezt a készlethez kapott fák sárgás, zöldes illetve barnás, pirosas lombja még jobban kihangsúlyozza. Remekül néznek ki ezek a fák és még egy forrás is helyett kapott a magas fák tövében. A ház tetőhéjazata leemelhető, így könnyen hozzá lehet férni a belső részekhez. Persze vannak hiányosságok, például nincs fürdő (pár napig simán ki lehet bírni ugyanabban az alsónadrágban 😀), de az ilyen apróságokon azért könnyen túllendülhetünk, nem sokat von le a készlet értékéből. Teljes részletességhez jóval nagyobb méretű ház kellett volna, jóval magasabb árral, azt pedig valószínűleg nem lehetne nyereségesen forgalmazni. 

Őszi lombok kék madárral

A szerelt kémény.

Ha esetleg kedved támadna egy tükörtojáshoz a teraszon egy hintaszékben...

Konyhai csendélet

Persze nem maradhattak el az állatok sem, több lepke, madarak, egy béka, egy vidra ( vagy valamilyen menyétféle ragadozó ), egy mókus és egy pók - ami akkora mint a vidra, azt hiszem mindenki besz@rna tőle a valóságban 🤣 - is része a készletnek. Ezek közül a vidra kivételével, mind találkoztam már a telken, a múltkori kőpakoláskor botlottam bele például egy zöld varangyba, mely lustán terpeszkedett az egyik sötét zugban. A ház vízparti körülményeket sejtet, hiszen tartozik hozzá egy kenu is. Nos ez talán az egyetlen amiben jelentősen eltér a telektől, mert itt a közel-távolban nincs se folyó, se tó.

A Banyapók 🤣

Forrás a ház sarkánál. Nem biztos hogy a valóságban örülnék neki 😀

Minden a részletekben rejlik. Felül a kis rács a tűzhely fölé rakott szagelszívó kivezető nyílása. Ezek miatt imádhatóak a LEGO készletek.

Már jó régóta a LEGO elhalmozza a készleteit sok kis apró komponenssel, bizb@sszal, ami bevallom nekem nagyon bejön. Ebben a házban is nagyon sok ilyen kis apróság megtalálható: teáskanna, bögre, újság, térkép, fényképezőgép,írógép, asztali lámpa, szobor, fene se tudja mik, stb. Ezek a kis részletek teszik szerintem igazán varázslatossá ezeket a modernebb készleteket.

Igazi mütyűrpornó. Van itt minden mi szem-szájnak ingere!

Itt is bizb@sz dömping. A fényképezőgép egészen zseniális.

A tavalyi, 2022-es rendkívül aszályos év eléggé megviselte a telepített növényeket, a 2021 őszén ültetett állomány körülbelül fele elpusztult.  Nem maradt meg a csillagsom (Cornus kousa), a varázsmogyorók, a borscserje (Clethra alnifolia) sem, és a Vinca fajták illetve az egy megmaradt csengőbojt is csak vegetál. Kiderült számunkra, hogy vízpótlás nélkül a telepített növények nem fognak megmaradni, mert hiába fekszik erdőben a telek, a talajba beszivárgó és a növények által potenciálisan felhasználható csapadék mennyisége és a mikro területünk vízháztartása nem megfelelő a számukra.

Tavaly késő ősszel csináltunk egy kis támfalas magasítást és oda beültettünk pár Hosta fajtát (Hosta Guacamole, Hosta Twilight, és Hosta Patriot) illetve páfrány fajt (Athyrium niponicum 'Red Beauty' és Polysticum tsu-simense). A támfalas részben már terpeszkedett egy pár tő erdei pajzsika (Dryopterys filix-mas), mely egész jól bírja a szárazságot és a telek másik részéből, a bontott ház mellől odaültettem egy hölgypáfrányt is (Dryopterys filix-femina).  Az idei tavasz illetve nyár eleje elég csapadékos volt, így az összes ide ültetett növény kihajtott. Bár valószínűleg kevésbé kedvező körülmények között is előbújtak volna Tavasszal még vettünk egy struccpáfrányt, illetve még egy-egy tő Hosta Patriot és Hosta Twilight-ot. Azokat is ide ültettük a többi közé. Lehet egy kicsit sok lesz itt a páfrány :D

Hosta Twilight

Athyrium niponicum 'Red Beauty'

Hosta Patriot erdei nebáncsvirágokkal körülvéve

A korábban szanaszét ültetett sáfrányok (Crocus) mindenhol kijöttek, illetve a törpe nárcisz is kihajtott még a tavasz elején. A tölgylevelű hortenziák szépen hajtanak, de idén sem virágoztak. A loncok egyelőre vegetálnak, a japán kövérkék viszont egész szépen nőnek, néhány tő még virágzott is.

A tölgylevelű hortenzia nem a legszebb egyelőre

A japán kövérke virágot hozott

A rhododendronokat rendesen betrágyáztuk és ennek illetve csapadékos első félévnek köszönhetően nagyon szépen kihajtottak. Késő tavasszal kétszer kaptak Karate Zeon kezelést, mert a tavalyi évben eléggé szétrágták a leveleiket a rovarok és jellegzetes nyomokat hagytak maguk után (feltehetőleg valamilyen vincellérbogár faj, legalábbis a neten található leírások alapján), Most reménykedem benne, hogy mégiscsak jól fogják magukat érezni itt és végre ismét virágozni fognak.

Szép fényes és nagy levelekkel hajtott ki ez rhododendron tő idén

Tavaly vettük ezt a rózsaszínű rhododendront a Lidl-ben 2000 Ft-ért. A hülyének is megérte.

Nem úgy az áfonyák. Sajnos azt érzem csak vegetálnak. Kihajtanak, nőnek, de már a harmadik év és egyetlen virágot nem látok rajtuk. Ők is kaptak a Karate Zeonból, mert a leveleiken ugyanazok a tünetek jelentkeztek, mint a rhododendronokon.

Rovarnyomok az áfonya tavalyi levelén

Szóval a korábban felvetett probléma miatt, mely szerint a növények számára kevés a csapadék, csepegtető csöveket fektettünk le idén. Én hiszek abban, hogy segített, de nem tudom teljes biztonsággal megállapítani, hogy hatásos :) Mindenesetre ahova eljut a víz, ott szépen zöldellnek a növények. 

Az őshonos növények is szépen kihajtottak és kivirágoztak. Tavasszal szép egybefüggő szőnyeget alkotott a szagos müge, megjelent pár tő erdei kutyatej is. Fekete lednek, méhfű is kivirágzott, ahogy az erdei gyömbérgyökér is. Később megjelentek a nebáncsvirágok. Idén nem jött ki a madárfészek kosbor, de a fehér madársisak négy tővel jelentkezett, a széleslevelű nőszőfű szintén négy virágzó tövet hajtott. A csalánlevelű harangvirágok pedig nyár közepén kezdtek virágozni.

Szagos müge. Rossz a kép, de a valóságban tényleg nagyon jól néz ki mikor így sokan együtt vannak 

Fekete lednek

Elég szép nagy széleslevelű nőszőfű példány. Sajnos jelenleg nem fotogén, mert a földkábeles szerelvénydoboz és kiállás között nő.

Most miután ki vannak termelve a kövek a régi ház alapárkaiból, valahogy rá kellett képezni a meglévő árokrendszerre az új ház alaprajzát. Mikor eljutottam oda, hogy már tényleg minden követ kiszedtem az árkokból, megpróbáltam méricskélni, meghatározni az alapnak azokat a pontjait, amelyek meghatározzák az új sávalap körvonalait. Azonban meglepődve tapasztaltam, hogy a helyszínen a teljes, a meglévő árkok alapján mért hosszúság (a ház hosszabbik oldala) jóval több, mint a terveken jelölt érték. Ez nagyon nem jó, mert semmi kedvem az árkokat arrébb ásni. Direkt kértem a tervezőt, hogy pontosan a régi ház helyére tervezze az újat.

Megpróbáltam utánajárni, mi okozhatta a különbséget. Elővettem a földmérők által készített felmérést. Azon a ház kétszer is fel volt jelölve: az egyik a nyilvántartásban szereplő méretekkel és egyik az általuk helyszínen készített felméréssel. Ezek közül nekünk ugye a helyszíni felmérés a fontos. Azon is megmértem a távolságot és ott is annyit kaptam, amennyit a telken magam mértem, azaz 10.50 métert. A terveken viszont 10.07 méter szerepel. ami 43 centis eltérés. Rákérdeztem a tervezőnél, és csak annyit mondott, hogy valószínűleg a pince áttervezésénél "mászott" el a dolog. F@sza. Persze majd az áttervezésért újra fizetnem kell. Legalább annyit mondhatott volna, hogy bocs :D. Először mentesülni akart az alól, hogy a rendes méretre áttervezze a házat, mondván a teraszos résznél majd építéskor "hozzáteszem" azt a hiányzó 43 cm-t. Hajlottam is volna erre a dologra, de aztán eszembe jutott, a készházas cégnek nem mondhatom azt, hogy 43 centivel legyen hosszabb a ház, mint ami a terven van; ez mekkora tré lenne! Nekik pontos terv kell, nem várható el hogy fejben tartsák azt a plusz 43 cm-t. Úgyhogy mindenképp át kell a tervezőnek majd rajzolni az egészet. Szerencsére még ott van a terasz tetejének megváltoztatása, úgyhogy egyszerre el tudja készíteni az egészet. 

Szóval az alapárkok kiásása következne, de mikor ott ültem az árok szélén, elgondolkoztam azon, hogy fogom tudni megtartani a derékszögeket? Mert rendben van, elkezdem az egyik oldalon ásni az árkot, de hogy fogom tudni meghatározni a szomszédos oldalak árkának irányát, úgy hogy azok derékszögben legyenek? A meglévő árkokhoz lehetne ugyan viszonyítani, de mivel az árkok széle nem egyenes, ezért elbizonytalanodtam. Háromszögelésre nem volt módom, mert ott terpeszkedett a megmaradt lábazati feltöltés, mint egy domb, és emiatt az átlókat nem tudtam volna felvenni. Ezért ismét megkerestem a földmérőket, akik anno felmérték a telket, hogy jelöljenek ki nekem néhány alappontot, amelyek segítségével ki tudom madzagozni a leendő árkok helyét.

Kijöttek, bemérték, kijelölték, betonszöggel illetve festékkel megjelölték őket. A nem korrekt terv nekik is problémát jelentett, így abban maradtunk, hogy a meglévő árokrendszerre tervezik rá az alaprajzot. 

A nyugati oldal nagyjából jó helyen van, lefelé kilóg, mert a pince rész 15 cm-el szélesebb lesz a ház lábazati szigetelése miatt

Déli árok. Itt jól látható a 15 cm, amivel kijjebb fog jönni az alap a pincénél

Északi oldal. Azonnal szembetűnik, hogy nem párhuzamos a madzag az árok szélével. És ez igaz is, de a derékszögek így jöttek ki. Ha itt ragaszkodunk a párhuzamoshoz, akkor viszont a kettővel előtti képen lévő árok bal felé eléggé elmászott volna, nem beszélve a keleti oldalról és a középső árokról, ahol viszont minden stimmelt. Ez a megoldás hozta ki úgy, hogy az új alap a legkevésbé fekszik a régi árkokon kívül

A középső árok szinte teljesen jó helyen van. Nagyon fontos volt, hogy a képen jobb oldalon lévő vízaknába még véletlenül se fusson bele egyik leendő alapvonal se, mert elbontani nem akarjuk 

Viszont a legnagyobb szerencsém az volt, hogy megkértem őket, ellenőrizzék már le azokat a magassági szintezési jeleket, amiket korábban mértem fel. És kiderült, hogy a mérési folyamatot jól csináltam ugyan, azonban amikor én a vízakna sarkához viszonyítottam, elrontottam, mert nem vízakna felső sarka volt megjelölve a felmérésen, hanem a terepszinti magassága, így vagy 30 centivel feljebb jelöltem mindent. Így most bejelölték nekem a helyes szintet.

Szóval itt a 706.419 méteres magasság nem a vízakna felső sarkát jelentette, hanem a terepszintjét a pontnak, én viszont a felső saroktól mértem.

Megjött végre a településképi eljárás eredménye.

Sajnos ez sem sikerült első nekifutásra. A településképi eljárásban a polgármesteri hivatal a helyi főépítész véleményét kéri ki, majd a hivatalból jön a válasz értesítés a benyújtónak (vagy meghatalmazottjának) az eljárás kimeneteléről. Szóval a helyi főépítész szerint az építmény elhelyezése (a telken belül), a beépítés módja, a beépítési %, az építmény magasság megfelelő. Ez azért reményt nyújt arra, hogy az előkert problémája esetleg megoldódik és a hatóság is figyelembe veszi ezt az engedély újbóli kiadásának mérlegelésekor. A benyújtandó tervbe nem az fog kerülni az előkerthez megjegyzésként, hogy kialakult állapot, hanem az hogy a településképi eljárásban elfogadott. Ez remélem segíteni fog.

Ami viszont nem jó, az a terasz fedése, mert ez a főépítész szerint nem illik a települési környezetbe, "homlokzati és tömegarányokban, a tetőhajlásszögben, anyaghasználatban". Mivel konkrétan nem írta le miért nem felel meg a terasz fedése, ezért arra gondoltam esetleg a tető dőlésszögével van problémája, lehet kevésnek találja a 10°-ot. A tervező szerint kis területű fedés esetén engedélyezni szokták az eltérést, de itt ez úgy látszik nem működött. Számomra érthető is, hiszen azért 18 m²-ről van szó. A tervező azt mondta, ha csak ez a gond, akkor a terasz feletti tető hajlásszögét megemeljük 25 fokra, az oromfali ablak pedig feljebb kerül.

A főépítész kifogásolta még azt is, hogy a nyeregtetőn az eresz 1 méterrel túlnyúlik a házfalakon mindkét oldalra, illetve azt is, hogy a OTÉK 42 § (2) alapján az épület rendeltetésszerű használatához a gépjármű elhelyezését a telken belül kell megoldani.

Mivel semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy szívességet kérjek, vagy könyörögjek a helyi főépítésznek, miszerint engedje már meg a kivitelezést a terv szerint  (valljuk be nem is szeretek  a szabályok ellen menni), ezért inkább arra jutottunk, hogy a tervet módosíttatjuk. Az építész így beillesztett egy gépkocsibeállót a a telekre, mondjuk úgysem fogjuk használni; az ereszeket az északi és déli oldalon csökkentette 100 cm-ről 60 cm-re, és a terasz feletti tető hajlásszögét pedig felemelte 25 fokra. Remélhetőleg így már nem lesz kifogás az épület ellen. Sajnos egy kicsit változott a kinézete. 

Beadtuk a változatot ismét településképi eljáráshoz, de megint nemleges válasszal jött vissza. Igaz, most már nem önkormányzati hivatalos levélben, hanem a főépítész küldött egy emailt, miszerint félre lett értve, illetve nem jól fogalmazott a korábbi elutasító véleményében; hiába emeltük meg a terasz fedésének dőlésszögét,  "a hátsó terasz 'palócos' lefedését településképi szempontból" továbbra sem tudja elfogadni. Tehát nem is a dőlésszöggel volt problémája, hanem magával a teraszt fedő tető kialakításával, gondolom az zavarja, hogy a terasz teteje merőleges a nyeregtetőre. Javaslata szerint vagy menjen végig a nyeregtető, vagy a terasz felett kontyolt tető legyen. Kár, hogy nem kérdeztem meg tőle emailban, hogy a megemelt dőlésszögű módosítás ellen van-e kifogása, mert akkor megspórolhattuk volna az átterveztetés költségét. A kocsibeállót és az ereszt szerencsére már nem kifogásolta.

A főépítész ezt a két lehetőséget javasolta

Az a gondom ezzel a két változattal, hogy az oromfalra tervezett ablakot a kontyolt változat teljesen, de még a másik megoldás is jelentősen leárnyékolja, ráadásul ha végigmegy a nyeregtető, akkor elég otrombán fog kinézni a ház délről. Felvetettem még egy lehetőséget a főépítésznek, miszerint nyeregtető kerülne a terasz fölé is, azonban nem 45 fokos dőlésszöggel, hanem csak 25 fokkal, így az oromfali ablak nem lenne leárnyékolva és kicsit konszolidáltabban nézne ki a ház arculata. Ha elutasítja, akkor a nyeregtetőt végigvisszük. Még nem válaszolt.

Nem olyan könnyű ám előrevergődni.

Szóval kész vannak a tervek,már csak át kéne az egész tervdokumentációt tolni a hatóságokon, hogy megkapjuk végre az engedélyt, ami jogot ad nekünk építési tevékenységet folytatni, magyarán alkotni. Ugyanis az engedély kézhezvételéig nem csinálhatunk semmilyen olyan dolgot, ami építésnek számít. A tervezőnk az ÉDTR  (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) felületen beadta az építési engedély kérelmet. Amúgy ezt az ÉDTR felületet mi laikusok is tudjuk használni és akár bármilyen eljárásba betekintést nyerhetünk egy bizonyos szintig, hiszen van egy nyilvános része.

A benyújtás utáni első hivatalos értesítés helyszíni szemle megtartásáról szólt, azaz kijönnek megnézni a hatóságtól a terepet. Rendes postai úton kommunikált velünk a hivatal, sőt ezt az értesítést nem csak mi hanem a telekszomszédok is megkapták. 

A második értesítés viszont sajna arról tájékoztatott minket, hogy problémák vannak a benyújtott dokumentációval. Összesen 7 dolgot soroltak fel, melyek közül 6 egyszerű problémának adódott, amelyet könnyen lehetett orvosolni. Megjegyzem, hogy akadt olyan is, amely szimplán figyelmetlenségéből adódott, mármint a beadott dokumentációban maradtak figyelmetlenségből származó hibák, amiket a hatóság persze kiszúrt. Viszont az utolsó egy olyan problémát írt le, amely eléggé elszomorított minket. Ez pedig arról szólt, hogy a terven az előkert mérete nem megfelelő.

Az engedélyeztetési eljárás nem folytatódik egyelőre, mivel kértük annak szüneteltetését, amíg megoldódik az előkert ügye. Az előkertre ( "Az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (előkerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része")  vonatkozó  szabályokat első körben a helyi építési szabályzat határozza meg (ezt szokták HÉSZ-nek becézni). Amennyiben a HÉSZ nem rendelkezik az előkertről az adott övezetben, akkor viszont az OTÉK ( Országos Településrendezési és Építési Követelmények) alapján kell meghatározni az előkert méretét. Esetünkben a HÉSZ a mi övezetünkre vonatkozóan nem határozza meg az előkertre vonatkozó szabályt, így az OTÉK lesz a mérvadó, ami viszont 5 méterben jelöli meg az előkert méretét (35. § 2.c pont). Még az is megoldás lett volna, ha a HÉSZ-ben egy elismert kialakult állapot le van írva, de ilyen sem szerepel benne.

A terven az előkert 1,5 méter körül van. Anno, mikor a tervezőket kerestük, két tervező is rákérdezett telefonon a helyi főépítésznél, hogy a ház bontás után visszaépíthető-e ugyanoda ahol volt és mindkétszer igenlő választ kaptak. Emiatt fel se merült bennem, hogy ez az előkert problémát okozhat. Próbáltam utánanézni miként lehetne megúszni, hogy ne kelljen 3 és fél méterrel beljebb tolni a házat. Nemigazán lenne humorom kiásni az új árkokat, amelyekhez valószínűleg fákat is ki kellene vágni és nem is lenne kis meló. Persze az én hülyeségem is okozta ezt, mert miért nem néztem jobban utána. 

Az kizárt, hogy miattunk beírjanak a HÉSZ-be az előkertre vonatkozó kialakult állapotot. Egy mentőöv maradt számunkra, mégpedig a településképi eljárás, amely tulajdonképpen arról szól, hogy a helyi önkormányzat, gondolom a helyi főépítésszel együttműködve, véleményezi a beadott tervet, megjegyzéseket tesz. Ha ebben az eljárásban lehetne valahogy indokolni, miért is maradhatna a ház a helyén, akkor az lehetne a megoldás. És erre van is esély, mivel az utcánkban épült házak kivétel nélkül mind minimális előkerttel épültek annak idején. Valahogy ezt kellett meglovagolni.

A helyszíni szemle közben lezajlott. Persze én is ott voltam, elvileg nem kellett volna jelen lennem, csak a telekre bejutást kellett volna megoldanom. Először azt hittem csak móka az egész, nem fog idejönni senki buzgerálni, de meglepetésemre a megadott időpontban megjelentek ketten a hivatalból. Kiderült, hogy tulajdonképpen csak annyit akartak ellenőrizni, hogy még nem történt semmilyen építési tevékenység. Különben a telekre nem is mentünk be.

Itt tettem szóvá az előkertes problémát, hiszen az az ügyintéző jött terepszemlére, aki a mi építési engedélyeztetési eljárásunkkal foglalkozik, aki közben megküldte a problémás levelet, többek között az előkertről. Szóba is elegyedtünk, teljesen korrektek voltak, nem ellenségesen léptek fel. Az előkertre nem tudtak mondani mást, mint amit fentebb leírtam. az OTÉK alapján kell megállapítani. Ha legalább a településképi eljárásban le lenne írva valami indok, akkor már azt figyelembe vehetnék. És itt derült ki, hogy ők nem is kapták meg ennek a településképi eljárásnak az eredményét, ezért meg van kötve a kezük. És az is kiderült, hogy az önkormányzat se kapta meg a tervező által még februárban benyújtott kérelmet a településképi eljárás lefolytatására :D.

Írtam a tervezőnek, hogy az ÉDTR-ben kell az eljárási kérelmet benyújtani, nem EPapíron, mivel az ügyintéző szerint ezért nem jutott el az önkormányzathoz a kérelem. Aztán kiderült az is, hogy az ÉDTR-ben nincs benne a település önkormányzata ( legalábbis a tervező szerint) így végül emailban küldte el a kérelmet az önkormányzathoz.😀

Az is hozzátartozik a dologhoz, hogy közben emailt küldtem a helyi főépítésznek, aki a válaszban már nem azt írta, hogy visszaépíthetjük ugyanoda a házat, hanem hogy sajnos az OTÉK a mérvadó.