Eljött az idő végre, hogy elkezdődjön a valódi alkotás. A múltkor meghozták a zsaluköveket (Leier ZS30) ; első alkalommal 6 raklap jött. Mivel a telekre nem lehet betenni semmit, így a raklapokat a kerítés elé kellett lerakni, és 6-nál több nemigen fért volna el, ezért rendeltünk elsőre csak ennyit. Elég sok zsalukőre lesz szükség, hiszen a lejtő felőli oldalon 8 sort is fel kell majd rakni. 

Egy zsalukő. Arra szolgál, hogy egymásra kötésbe rakva és a közöttük lévő rést betonnal kiöntve egy betonfalat kapjunk. A felső részeken a kis vályúkba betonvasak kerülnek vízszintesen ezzel is erősítve a betont. Emellett még függőleges vasak is kerülnek a zsalukövekbe öntött betonba

A legelső feladat az árok kitisztítása volt. Mivel nem volt letakarva, ráadásul egész ősszel illetve télen ki volt téve az időjárás viszontagságainak, így telement falevéllel, illetve a vizek hatására az árok oldala is itt-ott beomlott kicsit. El is vett pár órát mire teljesen kipucoltam az árok legalsó szintjét. 

Nagyjából kipucolva

Alapozáskor jó ötletnek tűnt, hogy a függőleges vasakat,amikre a zsalukövek kerülnek, és amelyeknek a feladata, hogy az alapot összekössék a lábazattal, már a sávalap kiöntésekor belenyomtuk a betonba. Ha akkor nem tesszük bele ezeket a vasakat, akkor most kellene megfurkálni a sávalapot a vasak miatt. Nem bántam meg különben, hogy alapozáskor elintéztük ezt, viszont nagyon macerás volt így mozogni közöttük. Ráadásul elég magasra kinyúlnak - kb. 90 cm-re, illetve elég sűrűn helyezkednek el-,  így állandóan beléjük akadtam, a nadrágomat több helyen kiszakították.

Viszont ez egy keserű tapasztalat: ezeket a sávalapba benyomott vasakat nem elég ha tessék-lássék beleszúrkodjuk a sávalap betonjába, mert később sok gond lehet vele. Viszonylag pontosan ki kell mérni a helyeket, mert ha nem így teszünk,.akkor zsalukövezésnél sok szop@s lesz vele, mivel a vasak nem ott és nem úgy helyezkednek el, hogy a zsalukövekkel passzoljanak. Nem csak az a fontos, hogy egymáshoz képest  megfelelő helyen legyenek, hiszen egy 50 x 30  cm-s zsalukő esetén a 25 cm-s (sávalappal párhuzamos irányban) egymástól való távolságot, illetve a sávalapra merőleges irányban vett 12 cm-s távolságot könnyű kimérni, hanem  hogy abszolút pozícióban  - azaz a zsinórállványhoz képest - is jó helyre kerüljenek.

A piros a sávalap széle a tervben ( amit a zsinórállványra kihúzott megfelelő pontok között madzag testesít meg a gyakorlatban a helyszínen ), a szürke a tényleges sávalap ( mert valószínűleg nem lesz teljesen pontos ) , a kékek pedig a sávalapba szúrt vasak. Ami nagyon fontos, hogy a vasak a kifeszített madzaghoz képest megfelelő pozícióba kerüljenek

Az árok kitisztítása után be kellett jelölni, hol lesznek a zsalukövek a sávalapon. A sávalap elvileg 50 cm széles, a zsalukő 30 cm, így a sávalap mindkét szélétől 10-10 cm-el kell beljebb tenni a köveket. De a pontos helyet a földmérők által kimért pontoktól mértem, nem hagyatkozhattam a sávalap szélére. 

 Szóval ilyen függővel mértem ki a helyet a savalapon a sarok zsalukőnek. A kis rózsaszín folt a földmérők által megjelölt pont, a két zsinór pedig 10-10 cm-re van a ponttól. Nem lett tűpontos, de szerintem megfelel.

Odajön az első, sarok zsalukő

Miután a kezdő helyek megvoltak, csak be kellett tenni a köveket. Szóval azért bazi nehéz egy ilyen zsalukő, ráadásul az első sor majdnem másfél méterrel a felszín alatt kezdődik. Elég nehézkesen tudtam a köveket berakni a helyükre, de szerencsére a sávalapból kiálló vasak nem okoztak gondot (azaz nem pont ott álltak ki, ahová a kövek váza került), igaz néhol elég szűkös a tér a vas és a zsalukő fala között, de minden rendesen beillet a helyére. Természetesen néhol méretre kellett vágni a zsaluköveket, de legalább kipróbáltam a parkside-os vágókorongokat. Olcsók,de hamar el is koptak.

Az első sor a déli árokban. Még módosítható, majd az FMV megmondja lehet-e betonozni.

A kövek lerakása után még egyenesbe kellett igazítanom őket. A vasalása és betonozása majd később.

 Hát el