Miután a földmunka elkészült, a betonvas vázat kellett betenni az árokba. Régebben még betonvas nélkül, sima beton sávalapot öntöttek a házak alá, azonban manapság már nem készül rendes beton sávalap megfelelő vas betét nélkül. A vas dolga, hogy a húzóerőket kiegyenlítsük a vasbetonban, a nyomóerővel a beton foglalkozik..

Nagyon sokat jártam utána, hogy is kell a betonvasat behelyezni az árokba. Videókból, könyvekből, internetes cikkekből szedtem össze, hogy is kell szerelni a vasat. Elég sok szabályt be kell tartani, hogy a vas megfelelően működjön a betonban, nem lehet csak úgy tetszés szerint szerelni. Szerencsére nekem ugye van egy felügyelőm, ráadásul kettő (FMV és műszaki ellenőr), úgyhogy ha valamit elcseszek majd szólnak 😀

A sávalapban az alappal párhuzamos, hosszanti, úgynevezett futó vasak, amik a munkát végzik. Viszont ezeket valahogy a megfelelő pozícióba kell helyezni az árokban, mielőtt a beton teljesen befedi. Az hogy a futó vasak a helyükre kerüljenek, egyrészt az ún. kengyelek biztosítják.Ezek a futó vasakra keresztbe helyezkednek el és segítségükkel a hosszanti vasak a megfelelő helyükre kényszeríthetőek, méghozzá úgy hogy a kengyeleket kötöződróttal a vasakhoz rögzítjük. A kengyelek méretét a statikus az alapozási tervben határozza meg, ahogy azt is ő adja meg, hogy hány szál futó vasnak kell lennie, illetve a felhasznált vasak milyen méretűek. A mi esetünkben a kengyel 43 cm x 17 cm-es volt (10 mm-es vasból), és 4 futó szál vas (szintén 10 mm) került az alapba. 

Egy kengyel a mieink közül. Ahol összeér a hajlítás (jobb felső sarok) az a kengyel "szája"

Az árokban (vékony szürke vonal) a mi esetünkben így helyezkedik el a betonvas. A feketék a futó vasak, kékkel vannak jelölve a kengyelek.

És ez így néz ki a valóságban

Az armatúrának a sávalap felső részében kell elhelyezkednie, mert így dolgozik rendesen a kész vasbeton. Ez nálunk azt jelentette, hogy az árok aljától nagyjából 40 cm-re kell lennie. Ezért szükséges volt a kész, összeszerelt betonvas rendszer drótokkal való felfüggesztése (belógatására az árokba), hogy a megfelelő magasságba kerüljön az egész. Tehát a futó vasakat egyrészt a kengyelek, másrészt a felfüggesztés tartja a helyén.

Gondolkoztam rajta, hogy magam hajlítgatom meg a kengyeleket, elvégre egy betonvas hajlító kell hozzá, meg egy sarokcsiszoló amivel méretre lehet vágni a darabokat. Azonban mégis úgy döntöttem, hogy előre legyártattam a hajlítandó vas elemeket.és magam szállítottam fel a telekre kisebb adagokban. Így nem kellett vagdosni, nem maradt felesleg, hulladék vas (mivel a szálvasakat vagy 6 vagy 12 méteres szálban lehet csak kapni).és sokkal rövidebb időbe telt illetve még az árában sem volt nagy különbség (mivel elmaradt a szállítási költség).

Alapvető szabályok, amiket figyelembe vettem a szerelés során:

• A kengyelek nagyjából 20 cm-ként vannak egymástól
• A kengyelek szája felül van
• A kengyelek szája felváltva helyezkedik el 
• A kötöződrótok kilógó végeit behajtottam az armatúra belsejébe
• A toldási hossz legújabban a betonvas átmérőjének 50-szerese, azaz mivel esetünkben a futó vasak 10 mm vastagok, így 50 cm. Csak egy szakaszon kellett toldani a 4 futó vasat, mert rövidek voltak a 6 méteres szálak.
• A toldásoknak nem szabad ugyanott lenniük, így nálunk az egyik vason 2 méternél, a másikon 3,5 méternél, stb. helyezkedtek el. 

• A kész betonvas rendszernek teljesen, mindenhol a betonban kell lennie, és van egy ún. minimális betonfedés, ami földdel érintkező részeken 3 cm, azaz a vas és az árok földdel érintkező oldala között minimum 3 cm vastagnak kell lennie a betonnak.A kengyeleink is ezért 43 cm-esek az 50 cm széles árokban
• a műszaki ellenőr javaslatára a hosszabb, egyenes szakaszokon párokban, nagyjából két méterenként leütöttem egy-egy vasat az árok aljába és azokhoz is hozzákötöttem az armatúrát.(mondjuk ilyet nem olvastam sehol)
• Bárhol, ahol két futó vas azonos irányban találkozik - magyarán toldás van -, vagy a pipavas egyik szára egy futó vas mellé kerül, akkor ott a megfelelő toldási hosszal kell egymás mellé tenni a vasakat.
• T-elágazásokban, illetve a sarkokban rendesen meg kell erősíteni a vasalást, nem elég ha a sima futó vasak összeérnek. Ráadásul ezek az erősítések 12 mm-es vasakból állnak. Ezeket a derékszögben meghajlított vasakat pipavasnak becézik szakmai berkekben. Rendszerint ezek is fel vannak tüntetve az alapozási kiviteli terven
• T-elágazásokban, illetve sarkokban a futó vasaknak át kell fedniük egymást, nem elég ha összeérnek.
• Sarok vasalása. 

A kiviteli tervünkön így szerepel a sarok vasalása (szóval külső oldalról belső oldalra, belső oldalról külső oldalra, illetve külső oldalról külső oldalra 😀 ) és ez az alsó illetve felső futó vas párnál is, azaz összesen 6 db, 80 cm x 80 cm pipavas kell,

Így néz ki nálunk. A képen kicsit közel van a talajhoz a felső oldalon, de meg lett igazítva. Szerintem tök fasza lett 😀

• T-elágazás vasalása. A mi kiviteli tervünkben ez nem volt lerajzolva, úgyhogy példát kellett keresni a neten.

Móricka rajz a T-elágazás vasalásról. A piros és kék pipavasak kellenek az alsó illetve a felső futó vas pároknál is, azaz összesen 8 db.

• Szintlépés vasalása. Ez sem volt lerajzolva a tervünkön. Erre egyszerűen nem találtam példát, úgyhogy végül a műszaki ellenőr által javasolt (vagy inkább kért) vasalási rendet csináltam.

Függőleges keresztmetszet Móricka rajz a szintlépés vasalásáról. Tehát a felső szint felső vasa és az alsó szint felső vasa két pipavassal van rögzítve egymáshoz, az alsók szintén és ez ugye a másik alsó-felső futó vas párnál is meg kell csinálni, úgyhogy összesen 8 pipavas kell hozzá. Ide a 80 cm x 80 cm-es méret nem fért el úgyhogy rövidebb vasakat használtam, de figyelembe vetettem a toldási hosszra vonatkozó szabályt is természetesen, azaz mivel 12 mm-es pipavasak vannak ezért. 60 cm toldási hossz maradt.

A mi árkunkban így néz ez ki. Itt elég szép lett, sajnos a többi lépcsőnél az alsó és felső futó vasakat összekötő pipavasak elég közel vannak egymáshoz

A betonvas szerelés nem egy könnyű dolog, ha egyedül csinálja az ember. Általában úgy szokták csinálni, hogy a gödrön kívül bakokon, vagy valami alkalmas helyen összeszerelik a kész armatúra egy részét, majd beemelik az árokba. Egyedül meg se tudtam volna emelni a kész cuccot, nem hogy betenni az árokba! Ráadásul a lépcsős alap eléggé megnehezítette a helyzetet, hiszen a keresztzsaluk alatt kellett kúszkálni ki-be. Kellett pár szakasz mire összeraktam egy olyan módszert, ami végül elég hatásosnak és jól kivitelezhetőnek bizonyult, de azért így is voltak kényes részek. Ha árokban szerelsz, azért annak is vannak előnyei, például az, hogy csinálhatod egyedül is, illetve nem lesz elméretezve a rendszer, hogy esetleg nem fér be a helyére és át kell alakítani.

Gondolom mindenhol akadnak vis maior helyzetek, amik nincsenek a terven, hanem helyben kell kiötölni rá valamilyen megoldást. Persze hogy nálunk is akadt egy ilyen helyzet, egy szakmabelinek biztos könnyen jött volna a megoldás. A déli oldalon van egy 15 cm-es ugrás (mivel a ház alatti lábazatra 15 cm-es szigetelés kerül, de a pince falán azaz a terasz alatt nem lesz), ráadásul egy elágazásnál. Ide egy eltolt T-elágazás vasalása került, de a műszaki ellenőr tanácsára a futó vasak is össze lettek kötve 

Az eltolt T-elágazás vasalata. A sima T-elágazás vasalása van belerakva, de mivel a futó vasak megszakadnak ( a kép tetején és alján lévő árkokban lévő futó vasak), ezért azokat is össze kellett kötni egy-egy vassal alul-felül figyelembe véve a toldási hosszt. Szóval még 4 darab nyújtott S alakú vas is került a rendszerbe, Nálunk ez volt a legbonyolultabb csomópont.

A legjobb szerszám, ami nélkülözhetetlen volt számomra, az a kézi betonvas kötöző. Mivel a vasakat össze kellett kötni ( melynek célja, hogy beton öntésekor a vasak ne másszanak szanaszét, utána már senkinek nem kell) ezért szereztem be egy ilyet, mert különben kézzel vagy fogóval kellett volna tekergetnem a drótokat, amelyeket biztos nem tudtam volna szorosra megkötni. Ezt a kötöző szerszámot viszont csak húzgálni kell, nem tekergetni és ez hallatlan előny, ha nehezen hozzáférhető helyeken kell kötni. Egy hátránya van, hogy ehhez ún. füles huzal kell, mert a szerszám végén egy kampó van, amelybe a füles huzal két lyukát be kell akasztani és már huzigálható is; a húzgálás hatására a drót szépen összetekeredik Ez a füles huzal gyártható egyedileg is, de lehet kapni ezres, több ezres kiszerelésben is. Mint ahogy mindenre, a betonvas kötözésre is vannak kézi szerszámgépek, de abszolút nem volt kedvem beruházni egy ilyenbe, teljesen feleslegesnek éreztem.

A kézi kötöző és a füles huzal

Az FMV illetve a műszaki ellenőr is megnézte a vasalást, és mindkettő elfogadta (20 e Ft + 60 e Ft, mármint egy alkalom mikor feljönnek, ennyibe kerül, amiben az útiköltség is benne van ) . úgyhogy jöhet a beton! 😱😬😎💪