Nem olyan könnyű ám előrevergődni.

Szóval kész vannak a tervek,már csak át kéne az egész tervdokumentációt tolni a hatóságokon, hogy megkapjuk végre az engedélyt, ami jogot ad nekünk építési tevékenységet folytatni, magyarán alkotni. Ugyanis az engedély kézhezvételéig nem csinálhatunk semmilyen olyan dolgot, ami építésnek számít. A tervezőnk az ÉDTR  (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) felületen beadta az építési engedély kérelmet. Amúgy ezt az ÉDTR felületet mi laikusok is tudjuk használni és akár bármilyen eljárásba betekintést nyerhetünk egy bizonyos szintig, hiszen van egy nyilvános része.

A benyújtás utáni első hivatalos értesítés helyszíni szemle megtartásáról szólt, azaz kijönnek megnézni a hatóságtól a terepet. Rendes postai úton kommunikált velünk a hivatal, sőt ezt az értesítést nem csak mi hanem a telekszomszédok is megkapták. 

A második értesítés viszont sajna arról tájékoztatott minket, hogy problémák vannak a benyújtott dokumentációval. Összesen 7 dolgot soroltak fel, melyek közül 6 egyszerű problémának adódott, amelyet könnyen lehetett orvosolni. Megjegyzem, hogy akadt olyan is, amely szimplán figyelmetlenségéből adódott, mármint a beadott dokumentációban maradtak figyelmetlenségből származó hibák, amiket a hatóság persze kiszúrt. Viszont az utolsó egy olyan problémát írt le, amely eléggé elszomorított minket. Ez pedig arról szólt, hogy a terven az előkert mérete nem megfelelő.

Az engedélyeztetési eljárás nem folytatódik egyelőre, mivel kértük annak szüneteltetését, amíg megoldódik az előkert ügye. Az előkertre ( "Az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (előkerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része")  vonatkozó  szabályokat első körben a helyi építési szabályzat határozza meg (ezt szokták HÉSZ-nek becézni). Amennyiben a HÉSZ nem rendelkezik az előkertről az adott övezetben, akkor viszont az OTÉK ( Országos Településrendezési és Építési Követelmények) alapján kell meghatározni az előkert méretét. Esetünkben a HÉSZ a mi övezetünkre vonatkozóan nem határozza meg az előkertre vonatkozó szabályt, így az OTÉK lesz a mérvadó, ami viszont 5 méterben jelöli meg az előkert méretét (35. § 2.c pont). Még az is megoldás lett volna, ha a HÉSZ-ben egy elismert kialakult állapot le van írva, de ilyen sem szerepel benne.

A terven az előkert 1,5 méter körül van. Anno, mikor a tervezőket kerestük, két tervező is rákérdezett telefonon a helyi főépítésznél, hogy a ház bontás után visszaépíthető-e ugyanoda ahol volt és mindkétszer igenlő választ kaptak. Emiatt fel se merült bennem, hogy ez az előkert problémát okozhat. Próbáltam utánanézni miként lehetne megúszni, hogy ne kelljen 3 és fél méterrel beljebb tolni a házat. Nemigazán lenne humorom kiásni az új árkokat, amelyekhez valószínűleg fákat is ki kellene vágni és nem is lenne kis meló. Persze az én hülyeségem is okozta ezt, mert miért nem néztem jobban utána. 

Az kizárt, hogy miattunk beírjanak a HÉSZ-be az előkertre vonatkozó kialakult állapotot. Egy mentőöv maradt számunkra, mégpedig a településképi eljárás, amely tulajdonképpen arról szól, hogy a helyi önkormányzat, gondolom a helyi főépítésszel együttműködve, véleményezi a beadott tervet, megjegyzéseket tesz. Ha ebben az eljárásban lehetne valahogy indokolni, miért is maradhatna a ház a helyén, akkor az lehetne a megoldás. És erre van is esély, mivel az utcánkban épült házak kivétel nélkül mind minimális előkerttel épültek annak idején. Valahogy ezt kellett meglovagolni.

A helyszíni szemle közben lezajlott. Persze én is ott voltam, elvileg nem kellett volna jelen lennem, csak a telekre bejutást kellett volna megoldanom. Először azt hittem csak móka az egész, nem fog idejönni senki buzgerálni, de meglepetésemre a megadott időpontban megjelentek ketten a hivatalból. Kiderült, hogy tulajdonképpen csak annyit akartak ellenőrizni, hogy még nem történt semmilyen építési tevékenység. Különben a telekre nem is mentünk be.

Itt tettem szóvá az előkertes problémát, hiszen az az ügyintéző jött terepszemlére, aki a mi építési engedélyeztetési eljárásunkkal foglalkozik, aki közben megküldte a problémás levelet, többek között az előkertről. Szóba is elegyedtünk, teljesen korrektek voltak, nem ellenségesen léptek fel. Az előkertre nem tudtak mondani mást, mint amit fentebb leírtam. az OTÉK alapján kell megállapítani. Ha legalább a településképi eljárásban le lenne írva valami indok, akkor már azt figyelembe vehetnék. És itt derült ki, hogy ők nem is kapták meg ennek a településképi eljárásnak az eredményét, ezért meg van kötve a kezük. És az is kiderült, hogy az önkormányzat se kapta meg a tervező által még februárban benyújtott kérelmet a településképi eljárás lefolytatására :D.

Írtam a tervezőnek, hogy az ÉDTR-ben kell az eljárási kérelmet benyújtani, nem EPapíron, mivel az ügyintéző szerint ezért nem jutott el az önkormányzathoz a kérelem. Aztán kiderült az is, hogy az ÉDTR-ben nincs benne a település önkormányzata ( legalábbis a tervező szerint) így végül emailban küldte el a kérelmet az önkormányzathoz.😀

Az is hozzátartozik a dologhoz, hogy közben emailt küldtem a helyi főépítésznek, aki a válaszban már nem azt írta, hogy visszaépíthetjük ugyanoda a házat, hanem hogy sajnos az OTÉK a mérvadó.