Elvileg az építkezéseket azzal kezdik, hogy a terven lévő padlószint ( vagy padlószint feletti egy méter) magasságát bejelölik a környező tereptárgyakon. Mikor először olvastam ezt, nemigen tudtam minek kell ez. Most hogy már eléggé benne vagyok ebben a témában, teljesen világos miért is olyan fontos ez. Persze aki tudja és ezzel foglalkozik, annak ez alapvető dolog és felesleges tovább olvasnia. 

Szóval az a helyzet, hogy a terven minden magasságot és mélységet egy viszonyítási szinthez képest adnak meg - +0,5 vagy -3,02 stb. Ezt általában méterben adják meg és általában  - így a mi tervünkön is - a leendő padlószint a 0.00 méter és ez számít az origónak. Amikor az ember mondjuk az alapot ássa, a terven csak annyi van feltüntetve, hogy -3.02. Most ugye én honnan a hózentrógeres radai rossebből tudjam, mikor értem el azt a szintet?! Ezért van az, hogy a padlószintet feljelölik az építkezés környéki stabil tárgyakra és ha mérni kell, akkor ettől a jeltől való eltérést kell nézni. És így a -3.02 méter már egész jól értelmezhető.

Persze ott a kérdés hogy honnan tudjuk milyen magasan van a padlószint? Azaz azt tudjuk, mert a terven az építész az origót, a 0.00-t tengerszint feletti magasságban is megadja, nálunk ez 708.50 méter. Ez idáig ok, de a terepen ez megint kérdéses, hogy honnan tudom én bárminek a tengerszint feletti magasságát? Ha nem vagyunk abban az extra helyzetben, hogy a telkünkön egy magassági alappont található, akkor sehonnan. Azaz dehogynem, hiszen a tervezés előtt szinte mindig kell csináltatni egy geodéziai felmérést, amin viszont szinte minden tereptárgy tengerszint feletti magassága be van jelölve.

A terven jelölve a 0.00 szint, ami 708.5 Balti tenger feletti magasságot jelenti (bal oldalt); a geodéziai felmérésen a vízakna bal alsó sarka 706.419 méter szintén a Balti tenger felett (jobb oldalt). Tehát a különbség 2.08 m

Tehát megvan a tereptárgy, aminek tudjuk a tengerszint feletti magasságát és megvan a leendő padlószint tengerszint feletti magassága is. Innen már csak az van hátra, hogy a tereptárgy magasságához hozzáadjunk vagy levonjunk annyi métert, hogy megkapjuk a leendő padlószint magasságát. Itt még megint bejön egy nehézség, hogy tudjuk a tereptárgy magasságához gyakorlatban hozzáadni vagy levonni a kiszámolt métert. Ehhez jó ha van egy mérőrudunk. Ha megvan a rúd, akkor ráállítjuk a tereptárgyra és egy szintezővel pedig a rúd segítségével bejelöljük, tehát úgy állítjuk be a lézeres szintezőt, hogy a vízszintes lézersugár a kiszámolt méternél metssze a rudat. azaz ahol a leendő padlószint lesz. Ezután már csak annyi van hátra, hogy a szintező lézer jeleit felvéssük a tereptárgyra. Ez nem nehéz hiszen a lézerfény látszik a tereptárgyakon csak festék, vagy kréta, vagy valami jelölő eszköz kell, hogy felvéssük a szintet.

Ha megvan ez a szintjel, akkor az alapárok ásás esetén ha -3.02 métert kell elérnünk, akkor a szintező lézert beállítjuk a tereptárgyon jelölt jelre ( így az a leendő padlószintet, azaz a terven lévő 0.00-t fogja mutatni), a mérőrudat pedig berakjuk az árok aljára. Ha a szintező lézer vízszintes sávja 3.02-nél metszi a mérőrudat, akkor rendben is vagyunk, ha ennél kisebb értéknél, akkor még ásnunk kell, ha ennél nagyobb, akkor már túlszedtük az árkot.

Mostanában már szeretek beruházni szerszámokra, mert úgy érzem később is hasznát vehetem. Persze nem profi szintű, hanem csak sima barkács szerszámokról van szó. Szintezőt is beszereztem és néztem mérőrudat is, de egyszerűen nem volt szívem kiadni 20-25 ezer forintot egy ilyen rúdra. Mivel a mi terveinken -3.02 méter a legmélyebb pont, ezért egy 3.30-as rúdra volt szükségem és össze is eszkábáltam egyet. Hatalmas terveim voltak, szétszedhető, 3 részből álló csilivili csodát akartam, de aztán letettem róla és egyszerűbb megoldást választottam. :D Szerencsére nem milliméter pontosságú kellett, mert azt nem tudtam volna kivitelezni, de centiméterest igen. A bontásból megmaradt cseréplécet használtam, levágtam egy 3.30-as darabot, lecsiszoltam. Egy csavarral hozzárögzítettem a mérőszalagot a léc végéhez és kartonpapírból vágott sablon segítségével minden második centimétert befestettem kékre. Először vonalakat akartam jelölni, de aztán beugrott a vízmérce kinézete amit sokkal könnyebb kivitelezni, így maradt ez a megoldás. A 10-es centimétereket pedig egy piros vonallal és deciméterben jelölt számmal festettem fel. Nem a legszebb, de használható lesz arra a pár alkalomra amikor szükségem lesz rá.

Festés közben

A kész rúd

A Bosch szintező lézer. Jó kis eszköz de kültérre csak kis távolságra alkalmas. Az állvány nem tartozék, az egy fotóállvány, de mivel szabvány menetes ezért a szintező is ráment.

A tervem egy helyen hiúsult meg. Hiába szereztem be egy egész jó kültéri szintezőt, nem elég erős, és mivel a kiválasztott tereptárgy (a vízakna bal alsó sarka) annyira messze helyezkedett el a szintezőtől, hogy napközben nem lehetett kivenni a lézersugarat a rúdon, így meg kellett várni az alkonyatot, amikor már szépen le tudtam olvasni a megjelölt értékeket. 

Alkonyatkor lehetett már látni a lézert.208 cm. Jó, 207.8 :D

Update: Aztán persze megtaláltam ami hiányzott  :)  Vannak ún. lézerszemüvegek, amelyek pont emiatt lettek kitalálva, kültéri esetekben, mikor túl világos van és nem látható a lézerfény, akkor ezeknek a szemüvegeknek a segítségével könnyebben észrevehető lesz a lézer jele. Zöld és piros lézerhez külön zöld és piros szemüveg is kapható.

Update2: Azért az a szemüveg sem csodaszer. Nagyjából olyan 2-3 méterrel növeli azt a távolságot, ahol még észre lehet venni vele a lézersugarat.

Update3: A mérési folyamat teljesen korrekt volt, csak azt rontottam el, hogy nem a vízakna felső pontjához kellett volna viszonyítanom, hanem a vízakna sarkának terepszinti pontjához. Szerencsére hívtam földmérőket - más okból - és ők helyretették a dolgot.