Megjött végre a településképi eljárás eredménye.

Sajnos ez sem sikerült első nekifutásra. A településképi eljárásban a polgármesteri hivatal a helyi főépítész véleményét kéri ki, majd a hivatalból jön a válasz értesítés a benyújtónak (vagy meghatalmazottjának) az eljárás kimeneteléről. Szóval a helyi főépítész szerint az építmény elhelyezése (a telken belül), a beépítés módja, a beépítési %, az építmény magasság megfelelő. Ez azért reményt nyújt arra, hogy az előkert problémája esetleg megoldódik és a hatóság is figyelembe veszi ezt az engedély újbóli kiadásának mérlegelésekor. A benyújtandó tervbe nem az fog kerülni az előkerthez megjegyzésként, hogy kialakult állapot, hanem az hogy a településképi eljárásban elfogadott. Ez remélem segíteni fog.

Ami viszont nem jó, az a terasz fedése, mert ez a főépítész szerint nem illik a települési környezetbe, "homlokzati és tömegarányokban, a tetőhajlásszögben, anyaghasználatban". Mivel konkrétan nem írta le miért nem felel meg a terasz fedése, ezért arra gondoltam esetleg a tető dőlésszögével van problémája, lehet kevésnek találja a 10°-ot. A tervező szerint kis területű fedés esetén engedélyezni szokták az eltérést, de itt ez úgy látszik nem működött. Számomra érthető is, hiszen azért 18 m²-ről van szó. A tervező azt mondta, ha csak ez a gond, akkor a terasz feletti tető hajlásszögét megemeljük 25 fokra, az oromfali ablak pedig feljebb kerül.

A főépítész kifogásolta még azt is, hogy a nyeregtetőn az eresz 1 méterrel túlnyúlik a házfalakon mindkét oldalra, illetve azt is, hogy a OTÉK 42 § (2) alapján az épület rendeltetésszerű használatához a gépjármű elhelyezését a telken belül kell megoldani.

Mivel semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy szívességet kérjek, vagy könyörögjek a helyi főépítésznek, miszerint engedje már meg a kivitelezést a terv szerint  (valljuk be nem is szeretek  a szabályok ellen menni), ezért inkább arra jutottunk, hogy a tervet módosíttatjuk. Az építész így beillesztett egy gépkocsibeállót a a telekre, mondjuk úgysem fogjuk használni; az ereszeket az északi és déli oldalon csökkentette 100 cm-ről 60 cm-re, és a terasz feletti tető hajlásszögét pedig felemelte 25 fokra. Remélhetőleg így már nem lesz kifogás az épület ellen. Sajnos egy kicsit változott a kinézete. 

Beadtuk a változatot ismét településképi eljáráshoz, de megint nemleges válasszal jött vissza. Igaz, most már nem önkormányzati hivatalos levélben, hanem a főépítész küldött egy emailt, miszerint félre lett értve, illetve nem jól fogalmazott a korábbi elutasító véleményében; hiába emeltük meg a terasz fedésének dőlésszögét,  "a hátsó terasz 'palócos' lefedését településképi szempontból" továbbra sem tudja elfogadni. Tehát nem is a dőlésszöggel volt problémája, hanem magával a teraszt fedő tető kialakításával, gondolom az zavarja, hogy a terasz teteje merőleges a nyeregtetőre. Javaslata szerint vagy menjen végig a nyeregtető, vagy a terasz felett kontyolt tető legyen. Kár, hogy nem kérdeztem meg tőle emailban, hogy a megemelt dőlésszögű módosítás ellen van-e kifogása, mert akkor megspórolhattuk volna az átterveztetés költségét. A kocsibeállót és az ereszt szerencsére már nem kifogásolta.

A főépítész ezt a két lehetőséget javasolta

Az a gondom ezzel a két változattal, hogy az oromfalra tervezett ablakot a kontyolt változat teljesen, de még a másik megoldás is jelentősen leárnyékolja, ráadásul ha végigmegy a nyeregtető, akkor elég otrombán fog kinézni a ház délről. Felvetettem még egy lehetőséget a főépítésznek, miszerint nyeregtető kerülne a terasz fölé is, azonban nem 45 fokos dőlésszöggel, hanem csak 25 fokkal, így az oromfali ablak nem lenne leárnyékolva és kicsit konszolidáltabban nézne ki a ház arculata. Ha elutasítja, akkor a nyeregtetőt végigvisszük. Még nem válaszolt.