Most miután ki vannak termelve a kövek a régi ház alapárkaiból, valahogy rá kellett képezni a meglévő árokrendszerre az új ház alaprajzát. Mikor eljutottam oda, hogy már tényleg minden követ kiszedtem az árkokból, megpróbáltam méricskélni, meghatározni az alapnak azokat a pontjait, amelyek meghatározzák az új sávalap körvonalait. Azonban meglepődve tapasztaltam, hogy a helyszínen a teljes, a meglévő árkok alapján mért hosszúság (a ház hosszabbik oldala) jóval több, mint a terveken jelölt érték. Ez nagyon nem jó, mert semmi kedvem az árkokat arrébb ásni. Direkt kértem a tervezőt, hogy pontosan a régi ház helyére tervezze az újat.

Megpróbáltam utánajárni, mi okozhatta a különbséget. Elővettem a földmérők által készített felmérést. Azon a ház kétszer is fel volt jelölve: az egyik a nyilvántartásban szereplő méretekkel és egyik az általuk helyszínen készített felméréssel. Ezek közül nekünk ugye a helyszíni felmérés a fontos. Azon is megmértem a távolságot és ott is annyit kaptam, amennyit a telken magam mértem, azaz 10.50 métert. A terveken viszont 10.07 méter szerepel. ami 43 centis eltérés. Rákérdeztem a tervezőnél, és csak annyit mondott, hogy valószínűleg a pince áttervezésénél "mászott" el a dolog. F@sza. Persze majd az áttervezésért újra fizetnem kell. Legalább annyit mondhatott volna, hogy bocs :D. Először mentesülni akart az alól, hogy a rendes méretre áttervezze a házat, mondván a teraszos résznél majd építéskor "hozzáteszem" azt a hiányzó 43 cm-t. Hajlottam is volna erre a dologra, de aztán eszembe jutott, a készházas cégnek nem mondhatom azt, hogy 43 centivel legyen hosszabb a ház, mint ami a terven van; ez mekkora tré lenne! Nekik pontos terv kell, nem várható el hogy fejben tartsák azt a plusz 43 cm-t. Úgyhogy mindenképp át kell a tervezőnek majd rajzolni az egészet. Szerencsére még ott van a terasz tetejének megváltoztatása, úgyhogy egyszerre el tudja készíteni az egészet. 

Szóval az alapárkok kiásása következne, de mikor ott ültem az árok szélén, elgondolkoztam azon, hogy fogom tudni megtartani a derékszögeket? Mert rendben van, elkezdem az egyik oldalon ásni az árkot, de hogy fogom tudni meghatározni a szomszédos oldalak árkának irányát, úgy hogy azok derékszögben legyenek? A meglévő árkokhoz lehetne ugyan viszonyítani, de mivel az árkok széle nem egyenes, ezért elbizonytalanodtam. Háromszögelésre nem volt módom, mert ott terpeszkedett a megmaradt lábazati feltöltés, mint egy domb, és emiatt az átlókat nem tudtam volna felvenni. Ezért ismét megkerestem a földmérőket, akik anno felmérték a telket, hogy jelöljenek ki nekem néhány alappontot, amelyek segítségével ki tudom madzagozni a leendő árkok helyét.

Kijöttek, bemérték, kijelölték, betonszöggel illetve festékkel megjelölték őket. A nem korrekt terv nekik is problémát jelentett, így abban maradtunk, hogy a meglévő árokrendszerre tervezik rá az alaprajzot. 

A nyugati oldal nagyjából jó helyen van, lefelé kilóg, mert a pince rész 15 cm-el szélesebb lesz a ház lábazati szigetelése miatt

Déli árok. Itt jól látható a 15 cm, amivel kijjebb fog jönni az alap a pincénél

Északi oldal. Azonnal szembetűnik, hogy nem párhuzamos a madzag az árok szélével. És ez igaz is, de a derékszögek így jöttek ki. Ha itt ragaszkodunk a párhuzamoshoz, akkor viszont a kettővel előtti képen lévő árok bal felé eléggé elmászott volna, nem beszélve a keleti oldalról és a középső árokról, ahol viszont minden stimmelt. Ez a megoldás hozta ki úgy, hogy az új alap a legkevésbé fekszik a régi árkokon kívül

A középső árok szinte teljesen jó helyen van. Nagyon fontos volt, hogy a képen jobb oldalon lévő vízaknába még véletlenül se fusson bele egyik leendő alapvonal se, mert elbontani nem akarjuk 

Viszont a legnagyobb szerencsém az volt, hogy megkértem őket, ellenőrizzék már le azokat a magassági szintezési jeleket, amiket korábban mértem fel. És kiderült, hogy a mérési folyamatot jól csináltam ugyan, azonban amikor én a vízakna sarkához viszonyítottam, elrontottam, mert nem vízakna felső sarka volt megjelölve a felmérésen, hanem a terepszinti magassága, így vagy 30 centivel feljebb jelöltem mindent. Így most bejelölték nekem a helyes szintet.

Szóval itt a 706.419 méteres magasság nem a vízakna felső sarkát jelentette, hanem a terepszintjét a pontnak, én viszont a felső saroktól mértem.

Megjött végre a településképi eljárás eredménye.

Sajnos ez sem sikerült első nekifutásra. A településképi eljárásban a polgármesteri hivatal a helyi főépítész véleményét kéri ki, majd a hivatalból jön a válasz értesítés a benyújtónak (vagy meghatalmazottjának) az eljárás kimeneteléről. Szóval a helyi főépítész szerint az építmény elhelyezése (a telken belül), a beépítés módja, a beépítési %, az építmény magasság megfelelő. Ez azért reményt nyújt arra, hogy az előkert problémája esetleg megoldódik és a hatóság is figyelembe veszi ezt az engedély újbóli kiadásának mérlegelésekor. A benyújtandó tervbe nem az fog kerülni az előkerthez megjegyzésként, hogy kialakult állapot, hanem az hogy a településképi eljárásban elfogadott. Ez remélem segíteni fog.

Ami viszont nem jó, az a terasz fedése, mert ez a főépítész szerint nem illik a települési környezetbe, "homlokzati és tömegarányokban, a tetőhajlásszögben, anyaghasználatban". Mivel konkrétan nem írta le miért nem felel meg a terasz fedése, ezért arra gondoltam esetleg a tető dőlésszögével van problémája, lehet kevésnek találja a 10°-ot. A tervező szerint kis területű fedés esetén engedélyezni szokták az eltérést, de itt ez úgy látszik nem működött. Számomra érthető is, hiszen azért 18 m²-ről van szó. A tervező azt mondta, ha csak ez a gond, akkor a terasz feletti tető hajlásszögét megemeljük 25 fokra, az oromfali ablak pedig feljebb kerül.

A főépítész kifogásolta még azt is, hogy a nyeregtetőn az eresz 1 méterrel túlnyúlik a házfalakon mindkét oldalra, illetve azt is, hogy a OTÉK 42 § (2) alapján az épület rendeltetésszerű használatához a gépjármű elhelyezését a telken belül kell megoldani.

Mivel semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy szívességet kérjek, vagy könyörögjek a helyi főépítésznek, miszerint engedje már meg a kivitelezést a terv szerint  (valljuk be nem is szeretek  a szabályok ellen menni), ezért inkább arra jutottunk, hogy a tervet módosíttatjuk. Az építész így beillesztett egy gépkocsibeállót a a telekre, mondjuk úgysem fogjuk használni; az ereszeket az északi és déli oldalon csökkentette 100 cm-ről 60 cm-re, és a terasz feletti tető hajlásszögét pedig felemelte 25 fokra. Remélhetőleg így már nem lesz kifogás az épület ellen. Sajnos egy kicsit változott a kinézete. 

Beadtuk a változatot ismét településképi eljáráshoz, de megint nemleges válasszal jött vissza. Igaz, most már nem önkormányzati hivatalos levélben, hanem a főépítész küldött egy emailt, miszerint félre lett értve, illetve nem jól fogalmazott a korábbi elutasító véleményében; hiába emeltük meg a terasz fedésének dőlésszögét,  "a hátsó terasz 'palócos' lefedését településképi szempontból" továbbra sem tudja elfogadni. Tehát nem is a dőlésszöggel volt problémája, hanem magával a teraszt fedő tető kialakításával, gondolom az zavarja, hogy a terasz teteje merőleges a nyeregtetőre. Javaslata szerint vagy menjen végig a nyeregtető, vagy a terasz felett kontyolt tető legyen. Kár, hogy nem kérdeztem meg tőle emailban, hogy a megemelt dőlésszögű módosítás ellen van-e kifogása, mert akkor megspórolhattuk volna az átterveztetés költségét. A kocsibeállót és az ereszt szerencsére már nem kifogásolta.

A főépítész ezt a két lehetőséget javasolta

Az a gondom ezzel a két változattal, hogy az oromfalra tervezett ablakot a kontyolt változat teljesen, de még a másik megoldás is jelentősen leárnyékolja, ráadásul ha végigmegy a nyeregtető, akkor elég otrombán fog kinézni a ház délről. Felvetettem még egy lehetőséget a főépítésznek, miszerint nyeregtető kerülne a terasz fölé is, azonban nem 45 fokos dőlésszöggel, hanem csak 25 fokkal, így az oromfali ablak nem lenne leárnyékolva és kicsit konszolidáltabban nézne ki a ház arculata. Ha elutasítja, akkor a nyeregtetőt végigvisszük. Még nem válaszolt.

Nem olyan könnyű ám előrevergődni.

Szóval kész vannak a tervek,már csak át kéne az egész tervdokumentációt tolni a hatóságokon, hogy megkapjuk végre az engedélyt, ami jogot ad nekünk építési tevékenységet folytatni, magyarán alkotni. Ugyanis az engedély kézhezvételéig nem csinálhatunk semmilyen olyan dolgot, ami építésnek számít. A tervezőnk az ÉDTR  (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) felületen beadta az építési engedély kérelmet. Amúgy ezt az ÉDTR felületet mi laikusok is tudjuk használni és akár bármilyen eljárásba betekintést nyerhetünk egy bizonyos szintig, hiszen van egy nyilvános része.

A benyújtás utáni első hivatalos értesítés helyszíni szemle megtartásáról szólt, azaz kijönnek megnézni a hatóságtól a terepet. Rendes postai úton kommunikált velünk a hivatal, sőt ezt az értesítést nem csak mi hanem a telekszomszédok is megkapták. 

A második értesítés viszont sajna arról tájékoztatott minket, hogy problémák vannak a benyújtott dokumentációval. Összesen 7 dolgot soroltak fel, melyek közül 6 egyszerű problémának adódott, amelyet könnyen lehetett orvosolni. Megjegyzem, hogy akadt olyan is, amely szimplán figyelmetlenségéből adódott, mármint a beadott dokumentációban maradtak figyelmetlenségből származó hibák, amiket a hatóság persze kiszúrt. Viszont az utolsó egy olyan problémát írt le, amely eléggé elszomorított minket. Ez pedig arról szólt, hogy a terven az előkert mérete nem megfelelő.

Az engedélyeztetési eljárás nem folytatódik egyelőre, mivel kértük annak szüneteltetését, amíg megoldódik az előkert ügye. Az előkertre ( "Az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (előkerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része")  vonatkozó  szabályokat első körben a helyi építési szabályzat határozza meg (ezt szokták HÉSZ-nek becézni). Amennyiben a HÉSZ nem rendelkezik az előkertről az adott övezetben, akkor viszont az OTÉK ( Országos Településrendezési és Építési Követelmények) alapján kell meghatározni az előkert méretét. Esetünkben a HÉSZ a mi övezetünkre vonatkozóan nem határozza meg az előkertre vonatkozó szabályt, így az OTÉK lesz a mérvadó, ami viszont 5 méterben jelöli meg az előkert méretét (35. § 2.c pont). Még az is megoldás lett volna, ha a HÉSZ-ben egy elismert kialakult állapot le van írva, de ilyen sem szerepel benne.

A terven az előkert 1,5 méter körül van. Anno, mikor a tervezőket kerestük, két tervező is rákérdezett telefonon a helyi főépítésznél, hogy a ház bontás után visszaépíthető-e ugyanoda ahol volt és mindkétszer igenlő választ kaptak. Emiatt fel se merült bennem, hogy ez az előkert problémát okozhat. Próbáltam utánanézni miként lehetne megúszni, hogy ne kelljen 3 és fél méterrel beljebb tolni a házat. Nemigazán lenne humorom kiásni az új árkokat, amelyekhez valószínűleg fákat is ki kellene vágni és nem is lenne kis meló. Persze az én hülyeségem is okozta ezt, mert miért nem néztem jobban utána. 

Az kizárt, hogy miattunk beírjanak a HÉSZ-be az előkertre vonatkozó kialakult állapotot. Egy mentőöv maradt számunkra, mégpedig a településképi eljárás, amely tulajdonképpen arról szól, hogy a helyi önkormányzat, gondolom a helyi főépítésszel együttműködve, véleményezi a beadott tervet, megjegyzéseket tesz. Ha ebben az eljárásban lehetne valahogy indokolni, miért is maradhatna a ház a helyén, akkor az lehetne a megoldás. És erre van is esély, mivel az utcánkban épült házak kivétel nélkül mind minimális előkerttel épültek annak idején. Valahogy ezt kellett meglovagolni.

A helyszíni szemle közben lezajlott. Persze én is ott voltam, elvileg nem kellett volna jelen lennem, csak a telekre bejutást kellett volna megoldanom. Először azt hittem csak móka az egész, nem fog idejönni senki buzgerálni, de meglepetésemre a megadott időpontban megjelentek ketten a hivatalból. Kiderült, hogy tulajdonképpen csak annyit akartak ellenőrizni, hogy még nem történt semmilyen építési tevékenység. Különben a telekre nem is mentünk be.

Itt tettem szóvá az előkertes problémát, hiszen az az ügyintéző jött terepszemlére, aki a mi építési engedélyeztetési eljárásunkkal foglalkozik, aki közben megküldte a problémás levelet, többek között az előkertről. Szóba is elegyedtünk, teljesen korrektek voltak, nem ellenségesen léptek fel. Az előkertre nem tudtak mondani mást, mint amit fentebb leírtam. az OTÉK alapján kell megállapítani. Ha legalább a településképi eljárásban le lenne írva valami indok, akkor már azt figyelembe vehetnék. És itt derült ki, hogy ők nem is kapták meg ennek a településképi eljárásnak az eredményét, ezért meg van kötve a kezük. És az is kiderült, hogy az önkormányzat se kapta meg a tervező által még februárban benyújtott kérelmet a településképi eljárás lefolytatására :D.

Írtam a tervezőnek, hogy az ÉDTR-ben kell az eljárási kérelmet benyújtani, nem EPapíron, mivel az ügyintéző szerint ezért nem jutott el az önkormányzathoz a kérelem. Aztán kiderült az is, hogy az ÉDTR-ben nincs benne a település önkormányzata ( legalábbis a tervező szerint) így végül emailban küldte el a kérelmet az önkormányzathoz.😀

Az is hozzátartozik a dologhoz, hogy közben emailt küldtem a helyi főépítésznek, aki a válaszban már nem azt írta, hogy visszaépíthetjük ugyanoda a házat, hanem hogy sajnos az OTÉK a mérvadó.

Az a helyzet, hogy az erdei környezet nem jelent egy állandóan nedves környezetet. Az őshonos gyertyános-tölgyes a déli hegyoldalakon jóval magasabbra felkúszik, mint a hűvösebb északi lejtőkön. A bükknek itt nyoma sincs, pedig ha átmegyek az északi oldalra ott már találkozom velük. A déli kitettség azonban kedvezőbb, ahogy tapasztaltam májusig, azaz teljes lombfakadásig, szinte teljesen jól besüt a nap a telekre. Pont amikor már kezd elviselhetetlen lenni a hőség, akkor merül árnyékba a kert. A szinte állandó homály és árnyék, legalábbis talajszinten, ami egy északi oldalon lenne, nem biztos hogy jót tesz az ember lelkének hosszabb távon. Szóval nincs baj ezzel a déli fekvéssel.

Más aspektusból viszont felmerült a vízháztartás problémája. Mivel szeretnénk egy kisebb kertet is kialakítani, fel kell rúgnunk a kialakult ökoszisztémát és idegen növényekkel szeretnénk betelepíteni a helyet. A telepítendő növények esetében fontos tényező volt, hogy inkább savanyú talajt kedveljen, bírja az árnyékos, félárnyékos környezetet. Mind korábban már írtam, sikerült is ilyen növényeket találni. A gond a megfelelő vízellátottság körül adódott. A tavalyi - 2022-es nagy tavaszi és főleg nyári aszályos időszak itt is megpecsételte az ültetett növények sorsát. A fele sajnos kiment a szárazság miatt, majd újra kell telepíteni őket. De ez ráébresztett arra, hogy valószínűleg valamiféle öntözési módszert ki kell alakítani. 

A telepített növények szinte mindegyikének a leírásában szerepelt,  hogy jó vízáteresztő-képességű talajt kedvelnek és viszonylag nedves környezetet. Pedig azt hinné az ember, hogy az erdőben mindig jó hűvös és nedves minden. Pedig ez nem így van az esetünkben. Az erdőre lehulló csapadék mennyisége három nagyobb részre oszlik:  a növények levélzete által felfogott vízmennyiségre, és a növényzeten áthulló csapadékra; ez utóbbi két tagból áll, az egyik a levélzeten áthulló csapadék, a másik pedig a fák törzsén lefolyó csapadék. 

Értelemszerűen a csapadékot a kiterjedt lombozat igencsak felfogja és így annak egy jelentős rész nem tud lejutni a talajszintre. Ez ugye csak lombfakadástól lombhullatási érdekes, hiszen amikor nincs levél, akkor ez nem számít, akkor minden lejut. Persze a levélzet által felfogott csapadék - intercepció -  elsősorban az ún. levélfelületi indextől függ, amely tulajdonképpen arról szól, hogy egy nm2-nyi talaj felett hány nm2-nyi levélfelület található. Ez elég jelentős lehet hiszen a falevelek többszörösen is átfedhetik egymást. Tölgyerdőben a lombkorona által visszatartott víztartalom a teljes csapadék mennyiségének nagyjából a negyede körül van ( ez átlagot jelent, hiszen egy felhőszakadás esetén akár majdnem a teljes csapadékmennyiség is lejuthat a leveleken keresztül a talajszintre). A fatörzseken lefolyó víz mennyisége pedig olyan 4 % körül. 

Az intercepcióhoz hozzáadódik még az avarszint is, hiszen a lombkoronán átjutó csapadék nagy része az avarra kerül és ez a réteg is fel tudja fogni a víz egy részét. Összességében a csapadéknak akár 30-40% is felfogódhat a növényzet által ( lombkoronaszint + avarszint). És ezek mellé még ott van a hegyoldal dőléséből származó felszíni lefolyás is, azaz a víz nem beszivárog a talajba, hanem a lejtő mentén folyik tovább. Ez is csökkenti a beszivárgó víz mennyiségét. Persze azt azért jó tudni, hogy a végül a talajba beszivárgó víz egy erdőben egész jól eltárolódik, a talaj vízháztartás ebben a környezetben egész jó, ennek jó indikátora az erdei nebáncsvirág, amely a telken is virulni szokott. Mindezeket nézve a nyári hónapokban kvázi fele csapadékmennyiséggel lehet számolni a tényleges csapadékösszegnek. És ez valószínűleg kevés lesz a telepített bokroknak, lágyszárúaknak. Legalábbis amíg a gyökérzetük nem hatol lejjebb, az agyagos rétegbe. És vannak olyan növények, amelyek nem is fognak lehatolni, mivel inkább a talaj közelében növesztik a gyökérzetüket.

Pont a fentebb vázolt körülmények miatt lett szükséges egy víz utánpótló rendszer. Csöpögtető rendszer mellett döntöttünk, ez tűnt a legjobb megoldásnak. Még tavaly beszereztük a rendszerhez szükséges cuccokat (csepegtető és nem csepegtető csövek, nyomáscsökkentő, toldók, zárókupak, rögzítő cövekek és egy vezérlőt- AMICO Rain). Fontosnak tartottuk, hogy ne kelljen hálózati áramról táplálni a rendszert, így egy elemes egységet vettünk. A vezérlő egyszerűen működik, programozható és a megadott időpontokban kinyit egy mágnesszelepet, amely engedi a vizet a rendszeren keresztül. Ha letelt az idő , a mágneskapcsoló visszazár és leáll a csepegtetés. Szerencsére alapban zárva van a kapcsoló, szóval ha lemerül az elem, akkor sincs katasztrófa.

A kerti csapra gondoltam rászerkeszteni a rendszert. Egész jó és tiszta vízaknánk van, abból áll ki a kerti csap. Elképzelésem szerint az aknába kerül a vezérlő és onnan fut ki majd a cső. Teljesen jól rákészültem a munkára :) Először elvágtam a kerti csapot, majd mindkét csővégre menetet kellett metszeni. Egy kicsit megszenvedtem mindkét menettel, az egyikkel azért mert nem tudtam rendesen leszorítani, nem volt satum, a másikkal pedig azért mert elforgott. Azt hittem a betonba fogott cső nem fog megmozdulni, de rosszul hittem. Végül azért csak sikerült a menetkészítés.

A kerti csap a vízaknával

Menettel

T idom is bent van a helyén

Ezután egy 3/4-es T idom került be ide; persze mint minden illesztéshez, ide is kellett a jó öreg teflonszalag. A felső részbe visszakerült a csap, oldalra pedig egy tömlővéget tettem és egy slagdarab került rá. A slagot először felül szerettem volna bevezetni az aknába, de elakadtam; valami volt a betonban amit nem tudtam átvinni. Így végül oldalról fúrtam meg az aknát. Készült egy lyuk a bemenő illetve a kijövő víznek is. A vezérlőt elvileg csapra tervezték, így a vezérlő befolyó oldalára is került egy tömlővég egy 3/4-1/2 es szűkítővel. A vezérlő aljára került a nyomáscsökkentő, majd indult a cső. Halványan még csöpögött valamelyik illesztés, de épphogy. Kicsit ívben kellett hagynom, hogy ne törjön meg a műanyag cső. Mivel a vezérlő csak egy körös volt (azaz csak egy csőrendszert tud egyszerre vezérelni), így a csepegtető csőrendszer se lett túl bonyolult. Egész hamar sikerült is leraknom, könnyen össze lehetett építeni, a toldók könnyen kezelhetőek, a csövek fektetésénél is csak arra kellett figyelni, hogy ne törjön meg sehol. Minden rögzítő, műanyag tekerhető anyát teljesen rá kellett húzni, mivel így vált teljessé a csöpögésmentesség. Mivel át kellett vezetnem az egészet az építési területen így megpróbáltam úgy igazgatni a csövet, hogy sehol ne legyen útban. A teljes rendszer olyan 40 méter hosszú lehet, ennek nagyjából a fele csepegtetős, a másik fele nem csepegtetős cső, hiszen az aknától legalább 15 méterre el kellett vezetni a vizet a célterületre és közben ugye minek csepegjen. A rendszerhez elég sok különböző idom kapható, szóval igény szerint tetszőlegesen variálható. 

A vezérlő. Hát igen, egy sima polctartó konzolt tettem fel alátámasztásnak. Nem a legszebb de a célnak megfelel. A képen még nincs rajta a nyomáscsökkentő és a csepegtető cső, amely a vezérlőből alul indul

A csepegtető és nem csepegtető cső összetoldása.

Viszont a tapasztalatlanságom illetve a talán nem teljesen alaposan megfontolt terv miatt átépítésre kényszerültem. Azaz nem kényszerültem, de átgondolva egy jobb megoldás is kínálkozott. De akkor ezt már otthagytam tesztelésnek és a legközelebbi alkalomkor alakítottam át. Mivel kiderült, hogy az eredeti csapnak a csöve nincs a betonba kötve - mivel egy colos védőcső van a betonban, amin keresztül a csap csöve mozgatható és így kivehető -, akkor már célszerűbbnek tűnt, hogy a vízaknába tegyem a T idomot is és így a felszínen nem lesz más csak a csap. Emellett az is eszembe jutott, hogy egy sima egykaros golyós csapot is betehetnék, amit ha elzárok, a kerti csapon keresztül nem jön a víz, viszont a csepegtető rendszer továbbra is kapja a vizet.

Szóval így nézett ki az első alkalommal. Működött, de valljuk be, esztétikailag az a slagcső eléggé gusztustalan.

Így legközelebbi alkalommal már vittem egy új csapot, a tartozékokat és egy 3/4 colos menetes csövet és újra csináltam az egészet. Minden bekerült az aknába, így felül már nincs semmi csak maga a csap. Az tömlővégekre tettem még egy bilincset és így a két bilincs már megfelelően zárt, nem is ereszt sehol a rendszer. Az aknafedél még kapott egy pántot és egy lakatot a miheztartás végett. 

Ez a vége. Jól látható rajta minden

 És az új csap 

Források: Hagyó Andrea: Vízforgalom gyep és erdő területeken

Bolla Bence: Erdőállományok vízháztartása

Führer Ernő: Intercepció meghatározása bükk, kocsánytalan tölgy és lucfenyő erdőben

Elvileg az építkezéseket azzal kezdik, hogy a terven lévő padlószint ( vagy padlószint feletti egy méter) magasságát bejelölik a környező tereptárgyakon. Mikor először olvastam ezt, nemigen tudtam minek kell ez. Most hogy már eléggé benne vagyok ebben a témában, teljesen világos miért is olyan fontos ez. Persze aki tudja és ezzel foglalkozik, annak ez alapvető dolog és felesleges tovább olvasnia. 

Szóval az a helyzet, hogy a terven minden magasságot és mélységet egy viszonyítási szinthez képest adnak meg - +0,5 vagy -3,02 stb. Ezt általában méterben adják meg és általában  - így a mi tervünkön is - a leendő padlószint a 0.00 méter és ez számít az origónak. Amikor az ember mondjuk az alapot ássa, a terven csak annyi van feltüntetve, hogy -3.02. Most ugye én honnan a hózentrógeres radai rossebből tudjam, mikor értem el azt a szintet?! Ezért van az, hogy a padlószintet feljelölik az építkezés környéki stabil tárgyakra és ha mérni kell, akkor ettől a jeltől való eltérést kell nézni. És így a -3.02 méter már egész jól értelmezhető.

Persze ott a kérdés hogy honnan tudjuk milyen magasan van a padlószint? Azaz azt tudjuk, mert a terven az építész az origót, a 0.00-t tengerszint feletti magasságban is megadja, nálunk ez 708.50 méter. Ez idáig ok, de a terepen ez megint kérdéses, hogy honnan tudom én bárminek a tengerszint feletti magasságát? Ha nem vagyunk abban az extra helyzetben, hogy a telkünkön egy magassági alappont található, akkor sehonnan. Azaz dehogynem, hiszen a tervezés előtt szinte mindig kell csináltatni egy geodéziai felmérést, amin viszont szinte minden tereptárgy tengerszint feletti magassága be van jelölve.

A terven jelölve a 0.00 szint, ami 708.5 Balti tenger feletti magasságot jelenti (bal oldalt); a geodéziai felmérésen a vízakna bal alsó sarka 706.419 méter szintén a Balti tenger felett (jobb oldalt). Tehát a különbség 2.08 m

Tehát megvan a tereptárgy, aminek tudjuk a tengerszint feletti magasságát és megvan a leendő padlószint tengerszint feletti magassága is. Innen már csak az van hátra, hogy a tereptárgy magasságához hozzáadjunk vagy levonjunk annyi métert, hogy megkapjuk a leendő padlószint magasságát. Itt még megint bejön egy nehézség, hogy tudjuk a tereptárgy magasságához gyakorlatban hozzáadni vagy levonni a kiszámolt métert. Ehhez jó ha van egy mérőrudunk. Ha megvan a rúd, akkor ráállítjuk a tereptárgyra és egy szintezővel pedig a rúd segítségével bejelöljük, tehát úgy állítjuk be a lézeres szintezőt, hogy a vízszintes lézersugár a kiszámolt méternél metssze a rudat. azaz ahol a leendő padlószint lesz. Ezután már csak annyi van hátra, hogy a szintező lézer jeleit felvéssük a tereptárgyra. Ez nem nehéz hiszen a lézerfény látszik a tereptárgyakon csak festék, vagy kréta, vagy valami jelölő eszköz kell, hogy felvéssük a szintet.

Ha megvan ez a szintjel, akkor az alapárok ásás esetén ha -3.02 métert kell elérnünk, akkor a szintező lézert beállítjuk a tereptárgyon jelölt jelre ( így az a leendő padlószintet, azaz a terven lévő 0.00-t fogja mutatni), a mérőrudat pedig berakjuk az árok aljára. Ha a szintező lézer vízszintes sávja 3.02-nél metszi a mérőrudat, akkor rendben is vagyunk, ha ennél kisebb értéknél, akkor még ásnunk kell, ha ennél nagyobb, akkor már túlszedtük az árkot.

Mostanában már szeretek beruházni szerszámokra, mert úgy érzem később is hasznát vehetem. Persze nem profi szintű, hanem csak sima barkács szerszámokról van szó. Szintezőt is beszereztem és néztem mérőrudat is, de egyszerűen nem volt szívem kiadni 20-25 ezer forintot egy ilyen rúdra. Mivel a mi terveinken -3.02 méter a legmélyebb pont, ezért egy 3.30-as rúdra volt szükségem és össze is eszkábáltam egyet. Hatalmas terveim voltak, szétszedhető, 3 részből álló csilivili csodát akartam, de aztán letettem róla és egyszerűbb megoldást választottam. :D Szerencsére nem milliméter pontosságú kellett, mert azt nem tudtam volna kivitelezni, de centiméterest igen. A bontásból megmaradt cseréplécet használtam, levágtam egy 3.30-as darabot, lecsiszoltam. Egy csavarral hozzárögzítettem a mérőszalagot a léc végéhez és kartonpapírból vágott sablon segítségével minden második centimétert befestettem kékre. Először vonalakat akartam jelölni, de aztán beugrott a vízmérce kinézete amit sokkal könnyebb kivitelezni, így maradt ez a megoldás. A 10-es centimétereket pedig egy piros vonallal és deciméterben jelölt számmal festettem fel. Nem a legszebb, de használható lesz arra a pár alkalomra amikor szükségem lesz rá.

Festés közben

A kész rúd

A Bosch szintező lézer. Jó kis eszköz de kültérre csak kis távolságra alkalmas. Az állvány nem tartozék, az egy fotóállvány, de mivel szabvány menetes ezért a szintező is ráment.

A tervem egy helyen hiúsult meg. Hiába szereztem be egy egész jó kültéri szintezőt, nem elég erős, és mivel a kiválasztott tereptárgy (a vízakna bal alsó sarka) annyira messze helyezkedett el a szintezőtől, hogy napközben nem lehetett kivenni a lézersugarat a rúdon, így meg kellett várni az alkonyatot, amikor már szépen le tudtam olvasni a megjelölt értékeket. 

Alkonyatkor lehetett már látni a lézert.208 cm. Jó, 207.8 :D

Update: Aztán persze megtaláltam ami hiányzott  :)  Vannak ún. lézerszemüvegek, amelyek pont emiatt lettek kitalálva, kültéri esetekben, mikor túl világos van és nem látható a lézerfény, akkor ezeknek a szemüvegeknek a segítségével könnyebben észrevehető lesz a lézer jele. Zöld és piros lézerhez külön zöld és piros szemüveg is kapható.

Update2: Azért az a szemüveg sem csodaszer. Nagyjából olyan 2-3 méterrel növeli azt a távolságot, ahol még észre lehet venni vele a lézersugarat.

Update3: A mérési folyamat teljesen korrekt volt, csak azt rontottam el, hogy nem a vízakna felső pontjához kellett volna viszonyítanom, hanem a vízakna sarkának terepszinti pontjához. Szerencsére hívtam földmérőket - más okból - és ők helyretették a dolgot.

A tervek már elkészültek. Szerintem sehol sem megy zökkenőmentesen egy házterv elkészítése, egyezkedések, megvalósíthatóságok kontra elképzelések, lehetőségek, ragaszkodások a megvalósíthatatlanhoz, túlzott kreativitás mindkét oldalról, ésatöbbi. Mint korábban említettem, nem álmodtunk jacuzzis, biliárdtermes, folyjon benne a víz felfelé palotát, tulajdonképpen úgy gondoltuk, hogy a régi házat próbáljuk meg visszahozni. Így nem is léptünk fel hatalmas igényekkel a tervező felé, mint egy korábbi bejegyzésben fel is vázoltam saját készítésű rajzokkal az elképzelésünk origóját. Talán ezért nem is volt gond a tervezéssel. A tervező által elküldött első vázlatokban még eszközöltünk pár javítást - pince alakja és mérete kisebb, a lépcső a teraszra máshol legyen- , de hamar megszületett a végső eredmény.

Be kell valljam igencsak tetszetős a végeredmény. Annyira merev volt a gondolkodásom, hogy teljesen meglepett mikor a tervező által küldött vázlatokon az egész helyiség eloszlás megfordult, azaz az utca felőli oldalra került a bejárat, a konyha és a fürdő, míg a másik oldalra a nappali. És mikor átgondoltam rájöttem, hogy ez még logikusabb, mint az eredeti felállás. Emellett a tervezőnk még arra is figyelt, hogy az épület ne legyen tájidegen; idézem: "Az épület egyszerű téglány alaprajzra szerkesztett csonkakontyos tömegképzése a palóc építészeti hagyományokat használja fel. Természetes anyaghasználata a hely karakteréhez és a településképi követelményekhez illeszkedik.". Oké van benne pár szakszó, de azért átjön a lényeg ;). A színképzés is nagyon tetszik, a szürke, a sötétbarna és a fehér a műkő lábazat borítással igencsak rendben van, hozza a hegyi házikó érzést. És ez fontos volt számunkra.

Délről

Nyugatról

Szóval ez lesz majd a végeredmény. Egyszer. Ha eljutunk odáig :D

Korábban azt írtam, lassan kialakul az új alapnak szükséges árok. Nos, elhamarkodott kijelentés volt, mivel még is most is azzal foglalkozom, hogy a régi alapot szedem ki. Jóval több és nehezebb munkára volt szükség, mint számítottam. Ez valószínűleg az optimista hozzáállás és tapasztalathiány következménye miatt történt. Az ember el se hinné mennyi rohadt sok követ el tud nyelni egy ilyen alap. Amelyek a föld felszíne felett voltak beillesztve a falakba azok még hagyján, de amelyek a talajszint alatt helyezkedtek el, azokkal igencsak meggyűlt a bajom. Beleragadva az agyagba, jól beágyazódva feküdtek a talajban, igencsak melósnak bizonyult kibányászni őket, ráadásul némelyik 40-50 kilót is nyomott. Kíváncsi lettem volna vajon ezt mennyiért bontják le? Biztos minden extra feláras lett volna, a nehezen megközelíthetőség, az extra köves talaj, a madárcsicsergés... 

Könnyedén azt mondtam, szintén korábban, hogyha beomlik majd lapátolok. Óriási nagy hiba volt, hogy lusta voltam! Már akkor, amikor kiástam az árkokat, be kellett volna védeni őket, mert elég sok pluszmunkától megóvtam volna magamat. Nem csak beomlott, hanem összekeveredett a talaj a sittel. Szóval elég nagy botorságnak számít a részemről, hogy nem védtem be már az elején az árkokat.

Most végre megcsináltam és bedeszkáztam a feltöltést, hogy a kiásott árkokba nem ömölhessen vissza föld. Mondjuk most se csináltam a legjobban, mert az lett volna az optimális ha figyelek az 50 centis szélességre. Mivel nem 30 hanem 50 centi széles lesz az új alap is, úgyhogy ugyanolyan széles árok kell, mint volt. Szóval az 50 centire nem nagyon figyeltem, úgyhogy majd ezt is pontosítani kell, de mivel még a szintezés hátra van, akkor majd módosítom a deszkák helyét. Bár nem kellett volna összeszögelni őket :D Szerencsére a bontásból eltett deszkákat fel tudtam használni. Egy kicsit rendezettebbé tettem az építési területet, sajnos a sittnek egyre kevesebb a hely, de nagyon remélem még el fog férni minden, a kitermelt földet is megpróbáltam nem szanaszét dobálni.

A keleti oldal

A délkeleti sarok

Az északi oldal

A középső árok

Most ismét jó alkalom kínálkozott arra, hogy felvigyek egy vésőt, hogy a bontást tovább csinálhassam. A terasz alatti fal máshogy volt összerakva, mint a ház alatti; itt a lábazat keskenyebb volt, azonban a köveket cementtel illesztették egymáshoz, így nem lehetett simán szétkapni őket. A föld feletti részt még széttudtam ütni ugyan a nagy kalapáccsal, de a föld alatti részhez már bontókalapács kellett. Ez egy harmadik gép, ezzel lehet vízszintesen is dolgozni, nem annyira nehéz és a bérlése is olcsóbb.

Hikoki

Mindig elbizonytalanodom, valóban le kellett bontani a házat? Nem lehetett volna megmenteni? Nem kellene ezen gondolkozni, hiszen már mindegy, de azért mégis. Most tavasszal ismét vizes az egész déli árok, ezt nem tudom ki lehetett volna kerülni utólagos drén lefektetésével, vagy sem.

A déli árok tele vízzel, valószínűleg nem csak közvetlen esővíz

Már az egész folyamat elején azt tartottuk szem előtt, hogy ha lehet és megvalósítható, akkor nem az anyagokon, nyílászárókon, stb. szeretnék pénzt megtakarítani, hanem azon, hogy amit lehet magunk végzünk el. Ez lehet naív elképzelés, lehet azt sugallja, hogy mi mindenkinél okosabbnak és ügyesebbnek gondoljuk magunkat. De nem erről van szó. Több olyan dolog van ami miatt emellett tettük/tennénk le a voksunkat

• először is a pénz, amivel munkadíjat tudjuk megspórolni;
• emellett ott van az a tényező is, hogy amit magunk csinálunk, hiba esetén csak magunkra lehetünk dühösek; viszont az utolsó cementszemig tudni fogjuk mi és hogyan került bele a házba;
• harmadszor ott van az a rengeteg, kókler kivitelezőről, szakemberről szóló bejegyzés a fórumokon, csoportokban, a neten mindenhol, amelyek igencsak elveszik az ember kedvét attól, hogy kiadja a munkát a kezéből, és én nem az az ember vagyok, aki rossz munka esetén képes elküldeni a fenébe a munkásokat.
• negyedszer azt is fontos megemlíteni, hogy a legtöbb munkát egy kis odafigyeléssel, utánajárással saját magunk is meg tudjuk oldani ( és ez nem beképzeltség!) és mivel nem egy ötemeletes, 30 lakásos társasházról van szó, hanem csak egy kicsi nyaralóról, így nem nagyképűség azt állítani, hogy képesek vagyunk rá. Persze lesznek munkafázisok, amelyeket nem vállalunk be, de a legtöbbel elbírunk magunk is.
• ötödször pedig ott van az a nem elhanyagolható tényező, hogy szeretjük csinálni és egyáltalán nem nyűg a dolog.

A legnagyobb hátránya viszont, hogy sokkal több időbe kerül, de mivel annyira nem sürget minket senki, ezért ez nem érdekes.

Szóval ez a mi hozzáállásunk a dologhoz, azonban van ennek egy jogi oldala is, amelyet - ha mindent legálisan szeretnénk véghezvinni - nem hagyhatunk figyelmen kívül. Nem vagyok jogban (sem 😀 ) hozzáértő, keresgéltem a neten különböző bejegyzéseket, írásokat, jogszabályokat erről, hogyan és miként lehetne azt kivitelezni, hogy magunk csinálhassunk fizikai munkát a saját nyaralónkon.

A jogszabályok eléggé megkötik az ember kezét, és tegyük hozzá teljesen érthető módon, hiszen egy nem szakmabeli miért végezhessen olyan építőipari tevékenységet, amely hozzá nem értés esetén komoly baleseteket is okozhat? És mégis ott van ilyenkor a kérdés -és szerintem ez is teljesen jogos -, hogy vajon miért nem áshatom ki magam az alapozás árkát, miért nem csinálhatom meg a vasalást az alapba, miért nem keverhetem magam a betont, miért nem rakhatom magam a falat? Saját véleményem szerint szakmák között is vannak könnyebbek és nehezebbek olyan szempontból, hogy egy laikus is bele tud tanulni iskolába járás nélkül vagy sem. Például nem kezdenék el műteni, ha nem vagyok orvos, de egy alapárkot kiásnék, akkor is ha nem vagyok kőműves, repülőgépet nem vezetnék neten található leírások alapján, de vasalást meg tudok csinálni még akkor is ha nem vagyok kőműves és így tovább.

A jogszabályi háttér a saját esetünkre vonatkoztatva (2023-03-23-án)

Kell-e építési engedély? Mivel a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1 mellékletében - ahol fel vannak sorolva az építési engedély nélkül végezhető munkák - felsoroltak közé nem tartozik és mivel a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1 § (1) pontjában felsorolt feltételek sem igazak rá (egyszerű bejelentés) - mivel nem lakóépületről van szó, és nem is lehet lakóépület mivel üdülőházas övezetben van a telek - , ezért kell hozzá építési engedély.

Kivitelezési dokumentáció kell-e ? A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22 § (1)(a) pontja alapján ha kell építési engedély, akkor kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építés, tehát ez is kell.

Kell-e e-napló? A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24 § 1 pontja alapján, -  hogyha kell kivitelezési dokumentáció, akkor kell építési naplót vezetni - kell.

Kell-e felelős műszaki vezető (FMV)?  A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13 § 1 pontja alapján, amely szerint az építési munkálatokat az FMV irányítja, a 8 pont alól nem mentesülünk sajnos, mivel kell kivitelezési terv, mivel építési engedélyköteles az épület - kell.

Szóval eddig világos a helyzet. Itt viszont választhatunk, vagy keresünk egy generálkivitelezőt, vagy a különböző részfeladatokra keresünk vállalkozókat. Jelenleg még nem tudjuk melyik lesz a befutó

Kell-e műszaki ellenőr? A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16 § 1 pontja alapján, akkor kell műszaki ellenőrt fogadnunk, ha nem generálkivitelezővel csináltatjuk a munkát, tehát ha keresünk külön kőműves, villanyszerelő, ács, stb vállalkozókat. 

És akkor mikor végezhetem én a munkát? A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 12 § 6 pontja alapján:

"(6) ^*  Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Ptk. szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti

a) szakirányú szakképesítés nélkül,

aa) ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció, vagy

ab) kivitelezési dokumentációhoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetében a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével,

b) szakirányú szakképesítéssel azt a szakmunkát vagy munkafázist, amelyre a szakképesítése kiterjed,

a szakmai szabályok betartása mellett."

Kiemeltem ami ránk vonatkozik: nincs szakirányú képzettségem, ( programozó vagyok b@ssza meg 😁 ),és kell kivitelezési dokumentáció. Mivel könnyen bele lehet kavarodni a dolgokba, ezért az illetékes kormányhivatal Építésügyi Osztályára is bementem és ott mondták: ez generálkivitelező esetében a gyakorlatban azt jelenti, hogy kell keresnem valakit  - vállalkozó kivitelezőt - akivel szerződést kötök és a szerződésbe beleírjuk, hogy én mit csinálok meg és ő mit csinál meg. Ha nem generálkivitelezős utat választjuk, akkor külön-külön kell szerződnöm a szakági vállalkozókkal és kell műszaki ellenőrt is fogadni. Ha generálkivitelezőt találunk, akkor a felelős műszaki vezető kérdése is meg van oldva, hiszen egy generálkivitelezőknek általában van ilyen munkatársa. Ha külön-külön szerződünk a vállalkozókkal, akkor valószínűleg FMV-t is kell fogadni.

És ami a legnagyobb kérdés: találunk-e vajon ilyen vállalkozó(ka)t, aki(k)nek kvázi csak az lenne a feladatuk, hogy ellenőrizzék a munkát és vezessék az e-naplót?

Források: Építem a házam blog , epitkezes.info.hu, epitesijog.hu

Ahhoz hogy a házat felépíthessük, mindenképpen kell egy tervező, aki elkészíti a szükséges terveket, amelyeket be lehet adni és amely alapján fel lehet építeni a házat. Ez nem kikerülhető, legalábbis ha hivatalos úton szeretnénk házat építeni. Mi emellett  döntöttünk és mivel nem vagyunk építészek, ezért keresnünk kellett valakit.

Nem gondoltam volna, hogy ez ennyire nehéz dolog lesz. Azt hittem csak írok egy emailt és máris minden klappolva halad előre. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom egyáltalán nem így történt. Már amikor megvettük a telket, akkor felvettem kapcsolatot egy közeli építésszel, Csak úgy találomra, az interneten keresgélve választottam ki egy szimpatikusnak tűnő honlapot. Akkoriban ugye még fel sem merült a teljes bontás és újraépítés, csak egy tetőt szerettük volna felújítani, és lakhatóvá tenni a tetőteret. Mit tudtunk mi még akkor arról, hogy a ház erre egyáltalán nem alkalmas!

Amúgy az ismerős ismerőse nevű társadalmilag igencsak gyakori kapcsolat keresést mellőztük, még sosem származott belőle számunkra kellemes végkifejlet.

A helyszíni szemle során az építész körbejárta a házat, megnézte, leméregette, elmondtuk neki az akkori célt, majd pár nap múlva elküldött egy egymillió körüli tervezési árajánlatot. Persze leesett az állunk és persze nem fogadtuk el. Nekünk nagyon soknak tűnt. Azóta már kiderült nem volt az az ajánlat annyira sok, de így elsőre eléggé ütött. (1)

Tovább keresgéltem, majd ismét találtunk egy szimpatikus honlapot. Ismét levelezés, majd telefonálgatás, helyszíni szemle. Az építész alaposan felmérte a házat, fényképeket készített. Aztán a statikusával megbeszélte a dolgot, aki azt tanácsolta neki a képek alapján, hogy meneküljön ettől az épülettől. Az nem volt ebben az ügyben a szerencsés, hogy nem mondta ki a szemünkbe, az épületre nemhogy ráépíteni nem lehet, hanem inkább az egészet le kellene bontani. Egy kis mismásolás, nem akarják hogy túl sokat költsünk az épületre, nem szeretnék ha szopórollerre kerülnénk. Persze nem ezekkel a szavakkal. Szóval az lett volna a legjobb, ha kerek-perec megmondják, az épületet a legjobb lenne lebontani és az alapoktól újra kezdeni az egészet. Ajánlatig el se jutottunk. (2)

Újabb kör. Most már nem honlapot kerestem, hanem névsort. Talán a joszaki.hu-n találtam rá a következő építészre. Ismét telefon, ismét helyszíni felmérés. Itt már sokkal jobban alakultak a dolgok. Egyértelműen megmondta, hogy erre a házra nem lehet tetőteret ráépíteni, sőt, bontani kellene. Elsőre abban maradtunk, hogy megnézem milyen mélyen van az alap és egyáltalán milyen az alap. Megástam a kutatógödröket, elküldtem a kért információkat. Levelezgettünk, kérdeztem tőle jó pár dolgot, és tulajdonképpen a beszélgetésünkből indult el a gondolat egy könnyűszerekezetes ház építésének irányába. Ő a SIP panelt említette. Szóval jól indult a dolog, de aztán ez a kapcsolat is dugába dőlt. Ugyanis egyszerűen nem haladtunk előre. Nem készült el semmilyen terv, csak állandóan toltuk a határidőket, mikor kezd el vele foglalkozni. És aztán meguntam megírtam neki, hogy sajnálom, de azt hiszem jobb lesz ha inkább szakítunk, neki is és nekünk is jobb lesz. Mindennek ellenére igencsak jó volt a viszonyunk.(3)

Kész csőd: 3 építész, 0 terv.

Ez az utolsó próbálkozás fél évig tartott, mire eljutottunk oda hogy elváltunk. Ezután ismét keresésbe fogtam, ismét az internetet túrtam. Beleestem az internetes keresőmotorok csapdájába: az első pár oldalt néztem csak és írtam is pár helyre. Tetszetős honlapok, minőségi tervező irodák, szép képek. Ez is a tapasztalatlanságomnak tudható be, de itt is kudarcra volt ítélve a tervem. Ugyanis az ajánlatok itt is igencsak magasak voltak. Amikor egy fickóval tudtam telefonon beszélni és kiderült mit szeretnénk, mekkora projektről van szó, elárulta, hogy nem tudnák olyan olcsón megtervezni a házat, ami nekem megérné. Egy iroda drágán tervez hiszen van rezsiköltéség, van áfa, ki kell termelni az alkalmazottak bérét, a cég működéséhez szükséges inputot. Azt ajánlotta, hogy próbáljak meg egyéni vállalkozókat keresni, mert ők biztos olcsóbban el tudják vállalni.(4)

Megfogadtam a tanácsát és most már nem cégeket, kft-ket kerestem. Fel is vettem ismét a kapcsolatot pár egyéni építésszel, ismét telefonbeszélgetések, egyeztetések, egy tervezővel már egész sokáig eljutottunk, De közben próbáltam a SIP házakról is érdeklődni, miként és hogyan megy is ez az egész. Írtam egy SIP-es vállalat területi képviselő cégének, akiktől sikerült megtudnom, hogy is van ez az egész. Kiderült, hogyha megrendelem tőlük a házat - tehát a fal és a többi elemeket - akkor a tervezést tulajdonképpen ajándékba adják. Így a korábbi tervezőnek, akivel legutóbb felvettem a kapcsolatot, sűrű elnézések közepette megmondtam mi a helyzet és elköszöntem tőle (5). Szóval az ingyen tervezéshez az kell, hogy kössük meg a szerződést, mert a tervezés csak szerződéskötés után ingyenes. Ez teljesen érthető, de valahogy ekkor már nem tűnt olyan szuper ötletnek az egész; ódzkodtam tőle, mivel tudtam, hogy lassan fog haladni az építkezés. A területi cég kolléganője azt hiszem nem vette komolyan az érdeklődésemet,, nem nagyon erőltette a levelezést. És így szépen elmaradt az egész (6).

Ismét keresgélni kezdtem, már nem érdekelt annyira SIP panel, inkább csak az volt a lényeg, hogy kész ház legyen, azaz a paneleket gyárban gyártják le  és a helyszínen csak összerakják. Ez ugye nem azonos azzal, amikor helyszínen megy a gerendaváz felépítése, a szigetelőanyag vázba építése. A kész ház szimpatikusabbnak tűnt, egyrészt mert a paneleket nem a terepen rakják össze, így biztos pontosak lesznek a méretek, a szigetelőanyagok fixen ragasztva vannak az osb lapok között, másrészt mert ezt akár egyénileg is össze lehet rakni ( ha csak a szerkezetet kéri az ember).

Elég sok ilyen készház gyártó cég van, mivel Magyarországon ez még elég új dolog, nagy múlttal egyik cég sem rendelkezik. De valahogy mégis csak bizalmat kell szavazni valamelyiknek!  Végül is letettem a voksomat az egyik mellett és írtam nekik. A levelezés elindult, kaptam is ajánlatot a ház elemekre.Ez mind szép és jó, de még mindig nem volt tervező, aki az elképzeléseinket áttranszformálja tervekké. Megkérdeztem a céget, tudnak-e ajánlani tervezőt és kiderült, hogy az általuk küldött árajánlat végén ott szerepelt annak a két tervezőnek az elérhetősége, akikkel a cég szívesen dolgozik együtt.

Nosza rajta, már majdnem a célegyenesben vagyunk! Mindkét elérhetőségi címre írtam egy emailt, amelyben felvázoltam miről is lenne szó! Az egyikre szinte még aznap jött válasz, az ajánlat 4(!) millió Ft-ról szólt. Nem tudom mit tartalmazott pontosan az ajánlat, de azt hittem rosszul látok. Van az az elterjedt nézet, hogy a terv nagyjából a teljes építési költség 10%-a szokott lenni. Ez is ehhez az ökölszabályhoz igazodott: az elképzelésünk a cég szerint teljes generál kivitelezéssel nagyjából 40 millió forint lenne és ehhez alakították az árat. Ez mind rendben is van, de ezt az árat nem tudtuk elfogadni.(7)

A másik ajánlott tervező is válaszolt, ott nagyjából két millióra jött ki a terv. Nos ezt sem fogadtuk el. (8)

Végül a Facebookon az egyik könnyűszerkezetes csoportban találtunk egy tervezőt, aki készségesen elvállalta a tervezést. Egyéni vállalkozó, teljesen elfogadható árat adott - jóval egymillió alatt -, amely elvileg tartalmazza az összes olyan dokumentációt, amely az engedélyeztetéshez szükséges. Nekünk pont ilyenre volt szükségünk. Szerződést kötöttünk és már halad is a munka. Egy kicsit még tartok attól, hogy a házgyár és a tervező által készített tervek miként fognak kapcsolódni, nem lesz-e valami egyet nem értés, megvalósíthatatlanság, illetve a házgyár le fogja-e tudni a fal paneleket gyártani a tervek alapján. 

Szóval nagyon macerás volt a megfelelő tervező megtalálása. Mondjuk csak két kiszállási díjat kellett kifizetni, mire megtaláltuk a mostani építészt.

Kialakítottuk az első kis támfalacskát a telken. Nem egy nagy alkotmányról van szó, mivel nem jelentős a lejtés, így csak pár 10 cm-nyi emelés történt. Ez különben a véglegesnek szánt kert terv koncepciójának a része.

Előtte azért utánaolvastam, hogyan is kell összerakni egy ilyen támfalat. Sokféle módszer van, lehet például  előregyártott beton elemekből, vagy csak szimplán kövek felhalmozásából. Most persze leírhatnám milyen típusai vannak a támfalaknak, de nem szeretnék itt okoskodni, én is a neten találtam pár cikket (például ez is arról szól ), ahol ezek össze vannak rendesen foglalva, akit érdekel úgyis utánanéz. A lényeg, hogy 1 méternél kisebb (alacsonyabb) támfalak esetén nincs szükség nagyobb előkészületekre, betonozásra, merevítésekre, így elég egyszerű dologról van szó.

Szóval ez lesz a helye

A helyét már régebben kinéztem, egy háromszög alakú terület lenne, ahol a két rövidebb oldal lesz tulajdonképpen maga a támfal. Szerencsére kőből elegendő állt rendelkezésre �, úgyhogy azzal nem kellett foglalkozni. A  célom egy nagyjából természetes kis falacska összerakása, amelyről csak a vonalvezetés árulja el, hogy mesterséges.

A hely kiválasztása után, kiástam nagyjából egy ásónyomnyi mélységben a nyomvonalat. Elég macerás munka volt, mivel rengeteg gyökér nehezítette az ásást. A kitermelt földet nem vittem messzire hiszen a feltöltéshez szükség lesz rá. 

Elvileg az aljára nagyobb, masszívabb köveket kellett volna tennem, ezután kisebbeket, végül a tetejére nagyobb laposabbakat. Nos, ez az elmélet. Próbáltam követni, de egy idő után el kellett döntenem: vagy évekig itt fogok keresgélni, vagy nem lesz annyira tökéletes. Az utóbbi győzött � Szóval keresgéltem, de nem vittem túlzásba; néha el kellett engednem egy elképzelést és más köveket keresnem.

Szép lassan megtelt az árok, ezután következett a többi kő. Nem tudtam tartani a szinteket, így összevissza pakolgattam. A kövek közötti réseket agyaggal töltögettem ki.Megpróbáltam, hogy ne hagyjak túl nagy üregeket a kövek között, így jó sok agyagot betuszkoltam a hézagokba. 

Aztán végül csak összeállt a rendszer. Nem lett egy Macchu Picchu, de egész jól sikerült. A kövek nem teljesen stabilak ugyan, de ha majd jól "összeérik" a rendszer ( csapadék, növények, gyökerek, stb.), akkor valószínűleg erősebb lesz. Maguktól a kövek nemigen fognak elmozdulni. Az utolsó sor elemei, azaz a fedőkövek sem azok a jól megtermett, robosztus darabok. 

Végül be is ültettem pár növényt. Ezt a részt olyan harasztos, árnyékliliomos területnek céloztuk be, hiszen amúgy is itt található egy nagyobb telep erdei pajzsika. Sajnos kevesebb növényt vettem mint kellett volna, de sebaj, tavasszal mikor kihajtanak és látjuk mi a helyzet, akkor majd pótoljuk. Viszont locsolni mindenképpen kell majd.