Szóval az első építész lerázott, a második pedig nem merte nyíltan a szemünkbe mondani az igazi véleményét. Tehát tőle is búcsút vettünk. Még az első építész javaslatára azt kellett megállapítanunk, hogy a süllyedés megállt, vagy továbbra is tart, ezért a jól ismert módszert ajánlotta, gipsszel kenjük be a repedéseket és ha van talajmozgás és a ház még mindig táncol, akkor ezek befúgázott repedések ismét szét fognak hasadni. Ez ősszel történt, és nagy megelégedésünkre télen sem látszott rajta erőszak. Azonban tavasszal - itt már túl voltunk a második építészen - feltűntek a kis sötét vonalak, amelyek arra utaltak, hogy ismét mozgásban vagyunk.

Olvasgattam utána fórumokon, fészbukkos csoportokban, mit lehet tenni az ilyen süllyedő házzal és így találtam rá az injektálós megoldásra, amikor a lábazat alá műgyantát, vagy habcementet juttatnak be, amely ott megszilárdul és mintegy biztos tartást képez a süllyedő alapnak. (https://epitoabc.hu/injektalas-vizszigeteles-epeszu-emberek-nyelven/). Fel is hívtam két ilyen céget, hogy esetleg mit lehetne tenni. Az egyikkel jól eldumáltunk, de soha többé nem jelentkezett, a másikkal viszont eljutottunk a terepszemléig. Feljött, megnézte, bejelölte, mondta, hogy persze alá lehet ezt a házat injektálni, az egész déli oldalt hosszában bejelölte, hogy majd oda kell befúrni. Pár nap múlva meg is kaptuk a nagyjából 900000 Ft-os ajánlatot. Teljesen korrektnek éreztem az összeget, ráadásul ő sem kért kiszállási díjat. Abban maradtunk, hogy ezt a munkát majd nyáron kellene elvégezni, mivel az utcánk nem aszfaltozott, enyhén meredek és esősebb időben csúszós, így az autóval nem fog tudni lejönni csak akkor, ha csontszáraz az idő.

Peregtek tovább a napok, én pedig felhívtam egy harmadik építészt. Ő is kijött, megnézte, felmérte, de meg is merte mondani, hogy erre a falazatra az eredeti elképzelésünk megvalósíthatatlan. A házat vissza kell bontani az alapig és ezután lehet megnézni, hogy az alap használható-e vagy sem. Számára elég furcsának hatott, hogy az injektálást mindenféle talajmechanikai vizsgálat nélkül megcsinálták volna. Megkért, hogy ássak néhány kutatógödröt a ház körül, meg kellene tudni milyen mélyen van az alapozás és tulajdonképpen miből van. Az eredeti tervek is megmaradtak, azokon 90 cm mélyre jelzett alap látható, de a biztonság kedvéért meg kellene nézni. Azt hiszem itt vesztette érvényét az injektálás, nem is csináltattuk meg.

Egy hatalmas kudarcként éltük meg azt, hogy a könnyű és gyors lakhatóság megvalósítása befuccsolt. Engem mondjuk nem annyira érintett meg, mint a páromat, bevallottan elvesztette a lelkesedését a telek iránt és azóta inkább csak én járok fel. Kell neki egy kis idő mire ismét belelelkesül.

Megcsináltam a kutatógödröket, amiknél a következők derültek ki. Két gödröt ástam a házon kívül és kettőt a házon belül. A két külső a ház északkeleti illetve délnyugati sarkainál tátongtak, a két belső pedig ugyanott de a házon belül. A házat a 60-as években építették, nagy valószínűséggel kalákában, azaz összeálltak az ismerősök és nekiálltak falazni meg betonozni. A házra nem került koszorú, amelynek szintén köze lehet ahhoz, hogy a falak lassan szétcsúsztak és megrepedtek. Az építés után kiderülhetett, hogy valami nincs rendben, mert a házat az északi, keleti és déli oldalon a talajszinten egy nagyjából 40 cm széles és 60 cm mély betongyűrűvel fogták össze ( ez volt tulajdonképpen a csepegtető járda) , gondolom ez segített az alapnak hősies feladata elvégzésében. Aztán az is kiderült, hogy a terméskövek között nincs semmiféle cementáló anyag, csak a kifelé lettek kifúgázva. Még jó hogy nem kezdtünk el erre az alapra ráépíteni! Tehát a falak dőltek kifelé, az alap összevissza állt a földben, itt már eldőlt számomra, hogy az alapot is ki kell majd szedni.

A délnyugati sarokban ásott gödör, még látszik a víz a gödör alján.	A házon belül szintén a délnyugati sarokban ásott gödör.

A gödrök segítségével mostanra  kiderült az is, hogy tavasszal van a nagy talajmozgás, valószínűleg a hóolvadásnak köszönhetően. Többször találtam a délnyugati gödröt tele vízzel, és a gipsszel kihúzott repedések is ebben az időben kezdtek ismét megnyílni. Azt is eltudom képzelni, hogy a ház építésekor még nem állt fenn ilyen probléma, de ahogy a környékre és főleg a hegyoldalban felfelé újabb és újabb házak épültek, a talaj szerkezete is megváltozott, és ezáltal a vízerek, szivárgó és hasadék vizek másfelé folytak tovább a mélyben és egy ilyen találta meg a mi házunkat is.

Múltak a hetek és lassan elfogadtuk a bontás gondolatát. Hiszen ha lebontjuk az egy csomó előnnyel is jár. Nem kell kompromisszumot kötni a ház belsejére vonatkozóan, építhetünk könnyűszerkezetes házat, amely nem csak olcsóbb, hanem hamarabb is elkészül, mint egy rendes téglaház. Azonban szeretnénk megőrizni a ház jelenlegi formáját és alakját amennyire csak lehetséges.