Miután az első sor lekerült a sávalapra, azt meg igazgatni kellett, hogy megfelelő legyen. Általában úgy szokták csinálni hogy a sávalapon megkeresik a legmagasabb pontot ( mert valószínűleg nem tökéletesen vízszintes lett a teljes alap) és ott kezdik a zsalukövek rakását és a többi zsalukövet ehhez az első elemhez szintre emelik; raknak alá ékeket vagy habarcsot.

Nekünk sem lett sík a sávalap, viszont annyira mélyre került az első sor, hogy úgy gondoltam majd az első sor tetejét hozzuk vízszintbe. Szerencsére a műszaki ellenőr áldását adta rá. Először a zsalukövekre rá kellett tenni a vízszintes vasakat. Hát ez hol a függőleges vasak mellett haladt el, hol pedig nem. Ahol elég közel voltak egymáshoz ott összekötöztem őket. Azért ez a legtöbb helyen sikerült. Itt a zsaluköveknél nem kell annyira komolyan venni a sarkok, elágazások vasalását, mint a sávalapban. Egyszerűen nem kivitelezhetőek illetve nem annyira fontosak az ott alkalmazott szabályok, így ezeken a helyeken  csak szimplán hajlított vasak lettek betéve

A második sor zsalukő is kiöntve, a legmélyebb rész meg is van. Sajnos mint utóbb kiderült, itt elmászott kicsit a vége.

Sajnos a sávalap lépcsőinek magassága nem mindenhol lett pont akkora, mint 2 zsalukő magassága, így több helyen meg kellett oldani ezt a dolgot. Jah, félreértés ne essék, nem az alapozási terven volt a hiba, egyszerűen mikor csináltuk az alapot nem voltunk egészen pontosak.Szóval az ilyen részeken, ahelyett hogy a zsaluköveket vágtam volna megfelelő magasságra, inkább deszkából készült zsalut csináltam. Így nem fogy annyi zsalukő, és egy kicsit erősebb is lesz a beton, hiszen a zsalukövek "erőssége" jóval kisebb, mint a beleöntött betoné.

Azt olvastam sok helyen, hogy két soronként lehet betonozni, de nekem ez a módszer nem vált be, így maradtam annál, hogy a lerakott zsalukősort kibetonozom és utána jön a következő sor. Tapasztalatlanságom egyre csökken 😀. Megint egy alapvető dolog, amire nem egyből  jöttem rá, a zsaluköveket jobb nem csurig tölteni betonnal, mert a zsalukövek szélére kerülő beton a következő szintet simán kitolhatja a vízszintesből. 

A pince aljzatbetonja nem esett pont az első sor zsalukő magasságának szintjébe, hanem feljebb helyezkedett el, így oda szintén deszkazsalu segítségével beöntöttem betonból egy alsó szintet, hogy a harmadik sor zsalukő már mindenhol ugyanabban a magasságban legyen. Itt sem figyeltem eléggé, igaz hogy a zsalu felül össze volt fogva távtartókkal, viszont alul nem és a beton egy kicsit szétnyomta az alját, de utána nagy kövekkel megerősítettem és így a további terpesztés elmaradt.

Metszet a déli oldal hosszában a sávalapnál.A kék a sávalap,a szürkék a zsalukövek, világosabb kék réteg a pince sávalapjára kerülő +10 cm beton, legvilágosabb kék pedig a vasalt, 12 cm vastag aljzatbeton. Azaz lett volna azonban az vastagabb lett, mint kellene, ezért van az, hogy a pince szintje a második sor zsalukőnek nem az alján helyezkedik el, hanem feljebb. Emiatt volt szükség a pirossal jelölt betonsávra, hogy a második sor zsalukő tetejének szintje azonos legyen a pince esetében is.

Zsalu a pincepadlón

 A zsaluba bekerült a vízszintes vas is

Kiöntve. A vasak nem a legjobban állnak,de remélem be fog férni melléjük a zsalukő. Erről a kellemetlenségről írtam többek között az első zsalukősor lerakásakor

Kizsaluzás után; nem tűpontos. Látható, hogy a jobb oldalt van egy kis hasa a betonnak.

A harmadik sor zsalukőnél, már "felléptünk" az első sávalap lépcsőre, ami kifejezetten jó hír számomra. Így már a nyugati oldalon végig van a zsalukő. Annak is van előnye hogy még földfelszín alatt voltunk, mert ahol hiányzott egy szakaszon a zsalukő ott nem volt szükség zsalukő vágására, hiszen deszkákkal és azokat a föld felől kövekkel kitámasztva simán lehetett zsaluzni. 

A nyugati fal 3 sor zsalukő

Érdekes, hogy a vasbeton pillérek ( tulajdonképpen oszlop, ha négyszög alapterületű, akkor pillérnek ha kör akkor oszlopnak hívják az építőiparban) vasalási terve egyáltalán nem szerepelt se az alapozási se másik terven. Nem vagyok biztos benne, de ez szerintem szimplán hanyagságból történt. Így viszont a műszaki ellenőrtől kellett megkérdeznem, hogy legyen. Ő mondta, hogy 16-s vasakkal induljon; ezeket már a sávalap öntésekor betettük a betonba. Ha nem magad építed ilyenkor jó a műszaki ellenőr, hogy tudja ellenőrizni vajh az építő csapat, hogy oldotta meg a pillér vasalását. Amúgy rákérdeztem az építésznél, hogy használhatok-e pillér zsalukövet, de nem javasolta/engedte, úgyhogy zsaluzni kell a pillért

Harmadik sor zsalukő. Egyre feljebb vagyunk, lassan kibukkanunk a felszín fölé :)

 A pillér zsaluzata függőlegesbe állítva, de még kitámasztás előtt

A lejtő irányában lévő pillér vasalása az alsó részen. Maga a pillér 4 m magas lesz nagyjából. A 30 cm x 30 cm-s pillért a tervező úgy helyezte el, hogy félig a zsaluköves részben van, és 15 cm-t kilóg befelé. 

Itt egy kicsit megint elnéztem valamit, a pillér indító vasai 5 cm-el beljebb lettek rögzítve. Rákérdeztem a műszaki ellenőrnél de azt mondta semmi gond, a toldó vasakat és a folytatást már jó helyre téve nem lesz probléma. És ismét egy tapasztalat: mire is való a szintező lézer, ha nem arra, hogy többek között a függőlegest beállítsuk vele? Eddig mindenféle függőket használtam, meg vízszintezőt, de minek ha van lézer? És mi a tökért nem használtam már korábban is!? 😱😖🤬😥

Felül a zsinórállvány madzagja és a lézerrel a függőleges beállítva ... 

alul pedig a zsalukő széle

A negyedik sor is lassan felkerült, de még mindig van rész, ahol nem is kerültünk a felszín fölé. Eddig nagyjából 3 és fél raklap ( kb..140 db) zsalukő került a lábazatba, de több is lehetett volna, ha például a pincénél a kezdő sort nem zsaluval, hanem méretre vágott zsalukövekkel rakjuk ki. Különben nagyon sokat számít, hogy a földfelszín alatt nagyon könnyű zsaluzni a kimaradó részeket. És bevallom őszintén a 3. sor lett már igazán jó mindenhol. 

A negyedik sor a keleti oldalon még mindig a talajszint alá került.

Az őszi három bimbó kinyílt a rhododendronon, és aminek kifejezetten örülök, hogy a virágok egy olyan tövön (Rhododendron "Red Jack") jelentek meg, amely már 2 éve ki van ültetve de még sosem hozott virágot, tehát nem arról volt szó, hogy ősszel bimbósan megvett növény pirosodott ki. Ez azt jelenti, hogy kvázi jól érzi magát, valamennyit használt a hosszantartó tápozás granulátummal. 

A rhododendron virágai

Sajnos a visszavágott áfonyán nem lesz virág érthető módon, de legalább tőről kihajtott. A másik két tövön sem lesz virág ahogy néztem. Lehet mégsem annyira jó nekik az itteni klíma és talaj, mint reméltem, pedig ugyanazt a tápot kapták mint a rhodok.

Két éve ültettünk pár hófényt, amely tulajdonképpen egy csillagvirág faj ( Scilla sp.). Magyarországon több csillagvirág faj él, védettek, de ez a mediterránumból származik. Hagymás növény, 30 hagymát dugtunk el. Tavaly is kihajtottak, de idén már masszívabban előjöttek. Elég korán kinyíltak, még a krókuszok előtt, nincsenek "bekapcsolva" a csepegtető rendszerbe.

A hófény 

Szép kis virág különben

Tavaly előtt ősszel beszereztünk egy iszalagot is ( Clematis sp "Little marmaid"). A lehető legnaposabb helyre került, rendesen ki lett mélyítve a gödre, alá trágya és egy kis komposzt került. Tavaly is kijött, de idén már elég erőteljes növekedésnek indult, igaz virág egyelőre nem várható. Mivel fontos a tövének a nedvesség, ezért ő is be van kötve a csepegtető rendszerbe.

Tavaly kaptam egy virágzó tollbugát( Astilbe sp.), amely szintén szereti a félárnyékot, savanyúbb talajt. Akkor nem tudtam olyan helyre tenni, hogy locsolva legyen, és így nyár végére sajnos teljesen elszáradt. Keresztet is vetettem rá, de nagy örömömre idén kihajtott és lesz rajta virág is. Nem akartam hálatlan lenni így őt is becsatlakoztattam a csepegtető rendszerbe.

A tollbuga virágkezdeményekkel és bekötve az öntözési rendszerbe

Tavasszal vettünk pár hunyort ( Helleborus spec.). Igazi kora tavaszi, erdei növények, amelyek elég korán, még javában a lombfakadás előtt nyílnak, amikor még a kora tavaszi nap lehatol a talajszintre. Magyarországon 3 fajuk él, mindhárom védett. Nem tudom mi lesz a kiültettekkel, majd a következő években eldől. Bármi lehet; sajnos benéztem, mert a hunyorok nem kifejezetten kedvelik a savanyú talajt.

A hunyorok

A hortenziák kihajtanak ugyan ( tölgylevelű és "sima") de virágnak se híre se hamva. Van egy olyan érzésem, hogy nekik sem a legjobb helyük van, de talán idővel mégis megszoknak itt.

Az őshonos növényekre nagyon vigyázunk, hiszen ezek alapjáraton, mindenféle antropogén beavatkozás nélkül jól érzik itt magukat. Mint régebben írtam, a célunk egy olyan kert kialakítása lenne, ahol az őshonos növények és a dísznövények együtt élhetnek. Abszolút ragaszkodom ahhoz, hogy a fák alatt (persze nem a betonon) az avart meg kell hagyni, hiszen a lehullott levelekből képződik a talaj. Ha állandóan összesepernénk, akkor egy idő után teljesen kihalna minden. Tudom hogy a szemnek nem épp a leggyönyörködtetőbb látvány, de hát mégiscsak erdőben vagyunk! Hogy nézne ki az erdő avar nélkül?! 😲

A szagos müge kifejezetten szép, de a méhfű, a salamonpecsét, a gyömbérgyökér, erdei nebáncsvirág mind kihajtottak. Emellett ibolyák, erdei kutyatej, erdei pajzsika és a hölgypáfrány is jól érzik magukat. Igaz, hogy az erdei pajzsika elég jól tűri a szárazságot, de mivel ők is be vannak kötve a csepegtetésbe, ezért igazán meghálálják és nagyra nőnek. A csepegtetett részen a gyöngyvirág is vadul kinőtt, de erről nem tudom, hogy a korábbi tulajdonosok telepítették ide őket, vagy szintén "őshonosak". Mondjuk tény, hogy a gyöngyvirág is beleillik az itteni gyertyános-tölgyes természetes flórájába. A nőszőfüvek szépen előbújtak, de idén a fehér madársisakoknak nem láttam nyomát, nagyon remélem nem tűntek el örökre.

Szagos müge mező

Gyöngyvirág

Méhfű

A korábban direkt páfrányos, árnyékliliomos (Hosta spec.) célra létrehozott kis támfalas részben szépen nőnek a növények. Két őshonos és 3 ültetett páfrány van itt, köztük struccpáfrány, illetve 3 Hosta fajta. Tavaly nagyon szétrágták a Hostákat vagy a meztelencsigák vagy valamilyen rovarok, nem is virágoztak, idén megpróbáljuk megvédeni őket.

Elől hölgypáfrány, mögötte erdei pajzsika

Jah és ilyen nincs, az összes, de az összes lehullott, kicseszett, makk kihajtott, tele van tölgy magoncokkal az egész kert. Valahol örülök neki hiszen ez az erdő természetes működése, de azért na! 😂

Miután kész lett a pince aljzatbetonja, a következő lépés annak vízszigetelése volt. A terven a pincepadló rétegek a következő sorrendben szerepelnek:

• Mapecoat I 62 W műgyanta vékonybevonat
• kellősítés
• 8 cm C20/25-F2-XC1 aljzatbeton hegesztett háló vasalással
• technológiai PE fólia talajnedvesség ellen átlapolással, teljes felületen ragasztással rögzítve
•  0,4 cm 2 réteg E-G 4 F/K Extra vízszintes fal és padlószigetelés talajnedvesség ellen átlapolással, teljes felületen ragasztással rögzítve 
•  1 réteg SIPLAST PRIMER® Speed SBS kellősítés 
• 12 cm C20/25-F2-XC1 aljzatbeton hegesztett háló vasalással 
• 15 cm tömörített kavics ágyazat, Tr,ro= 95% 

illetve így néz ki ez a terven:

Bal oldali metszeten látható hogy hol is kell futnia a vízszigetelésnek, a jobb oldalon pedig az, hogy kapcsolódik a sávalap a lábazati zsalukövekhez a betonvasakon keresztül,

A vízszigetelés baromi fontos dolog. A lényege az, hogy a teljes szerkezetet be kell vonni körbe teljesen vízzáró anyaggal, hogy kívülről a talaj felől ne tudjon bejutni víz. A csatlakozási pontoknál is meg kell oldani, hogy a találkozó anyagok között is folyamatos legyen a vízzáró réteg. Az sem mindegy, hogy milyen vízzel van dolgunk a talajban: rétegvízzel, talajpárával, talajnedvességgel vagy talajvízzel. Nekünk a rétegvízzel mindenképpen számolnunk kell, hiszen a terepen biztos vannak a talajban lejtő irányú vízmozgások, illetve az okozta a korábbi nyaraló megsüllyedését is. Persze ez nem a hagyományos értelemben vett rétegvíz, hanem az első vízzáró réteg felett, a lejtőirányban, a talajban mozgó vizet jelenti. Viszont talajvízzel nemigen lesz gondunk. 

Az eredeti megoldás egy lángolvasztásos folyamattal lerakható modifikált bitumenes lemezt ( E-G 4 F/K) tartalmazott. Nekem nem nagyon fűlött a fogam, hogy PB gázpalackot használjak, ezt mindenképpen valaki külsősnek kell kiviteleznie. A nehézséget az okozza, hogy az aljzatbeton külső szélén ott sorakoznak a sávalapból kiálló vasak, amelyekre rá lesznek húzva a lábazati zsalukövek, hogy az alap és a lábazat kvázi együtt mozogjon. Na most erre a tüskesorra, illetve közé is be kell olvasztani, fektetni ezt a bitumenes lemezt, ez pedig azt jelenti, hogy a lemezt át kell lyukasztgatni. 

Nincs rá explicit szabály, hogy a sávalapot vasakkal össze kell kötni a lábazattal, de gyakorlatban nagyon sok helyen így csinálják, és a mi tervünkön is így van.

Szóval lojális szerettem volna maradni, megkérdeztem az FMV-t, hogy ő az embereivel meg tudná ezt csinálni, de elkeserített, hogy már azonnal azt mondta, hogy hú de macerás lesz a tüskék miatt, lehet kenhető szigetelés kéne oda. Fogjuk meg a dolog könnyebbik végét! A kenhető nincs a terven, a tervező nem véletlenül azt írta oda amit. De persze gyáva kis papírkutya vagyok, nem mondtam semmit hangosan.

Kicsit nézelődtem ebben a témában és ráakadtam a Mapei öntapadós bitumen vízszigetelő lemezeire. Több is van, az eligazodásban a Mapei szaktanácsadója segített, le a kalappal előtte. A mi esetünkben, a pince aljára az ADESOGuard nevű lemezt javasolta két rétegben.Ez a lemez, mint a neve is mutatja, öntapadó rendszer, ugyanolyan elasztomer modifikált bitumenlemez, mint amit lánggal kell lerakni. A Mapei szaktanácsadó 2 rétegben javasolta ezt a terméket a pince aljzatbetonra, de csak akkor ha a lemezre még jön minimum 5 cm vastag betonréteg. Ez így lesz, mivel nálunk meg egy 8 cm-s aljzatbeton kerül majd rá. Persze nem akartam a tervező beleegyezése nélkül semmit sem változtatni, ezért áldását kértem a cserére. Szóval fenti piros és kék réteg a következőképpen változott

•  2 réteg  ADESOGuard vízszintes fal és padlószigetelés talajnedvesség ellen átlapolással, teljes felületen ragasztással rögzítve 
•  1 réteg Polyprimer kellősítés 

Mivel ez volt az első aljzatbetonozásom, nem is sikerült rendesen, a szakiellenőr agyf@szt kapna ha látná. Az a helyzet, hogy a vízszigetelő lemezt, legyen az öntapadós vagy ráolvasztásos, csak sima, egyenletes felszínre lehet lerakni. Nos a felszínen nálam rücskök maradtak, peremek mélyedések, kiállások. Egyrészt ezekre nem lehet normálisan lehelyezni a lemezeket, másrészt ha rákerül még a vízszigetelésre majd a 8 cm aljzatbeton, akkor ezek a kitüremkedések peremek simán át fogják szakítani a lemezt. Szóval a beton minősége jó, vízszintes is de a tetejét még el kellett simítanom. Ezt pedig úgy oldottam meg, hogy meg egy vékony réteg betont terítettem rá, kicsit alacsonyabb lesz a belmagasság:)

Most már jöhetett a kellősítő. De előtte még rendesen ki kellett pucolni a helyet, mivel a kellősítő csak tiszta felületre hordható fel. Amúgy ennek az anyagnak az a lényege, hogy felkenve egyrészt eltömíti a beton kis pórusait, másrészt megkönnyíti a lemez lerakását, jobb tapadási felületet biztosít.

Mivel jó sok videót nézek mostanában az ilyen témákban, ezért megtudtam, hogy nem fontos nekem most az egész pincealjzatot leszigetelnem, egyelőre elég ha a zsalukövek alá kerül. A többi rész majd később kerül sorra, így addig sem lesz összejárva, összetaposva.

A kellősítés előtt. Kicsit összekavarodtak az árnyékok és a vasak :)

A kellősítőt hengerrel lett volna celszerű felhordani, de most csak normál ecsetem volt, így azzal kentem fel a fekete anyagot. Elég veszélyes vegyszernek számít, arcmaszk, kesztyű, szemvédő is kellett hozzá. Elvileg 4-5 óra között van a száradási ideje. 

Kellősítő felhordva. Valószínűleg egy kicsit többet használtam a kelleténél 

Magát a lemezt 20 méter hosszú 1 méter széles tekercsben vettem és elég nehéz, viszont sniccerrel könnyen vágható. 10 cm átfedéssel, 2 rétegben kell rakni a lemezt és nem árt ha van egy hőlégfúvó és egy nyomóhenger , hogy az átlapolásokat, illetve a nehezebben tapadó helyeknél segítségükkel megfelelően feltegyük a lemezt.  Az ember nézi a videókat és azt hiszi milyen egyszerű is. Nos, nem volt könnyű. A lemezdarabokat át kellett szurkálni, a sávalap széle itt-ott földes maradt és/vagy nem volt tökéletesen elsimítva, így a lerakott matéria sem a legtökéletesebben néz ki. Alapvető, de ott helyben nem mindig jut eszébe az embernek, nekem is csak második alkalommal esett le, hogyha a vasak nem függőlegesek, akkor hiába lyukasztja át ez ember az anyagot ott ahol a vasrúd teteje van, mire lekerül a talajszintre a lyukat elég rendesen utána kell igazítani, mivel a vas nem függőleges.

Az nagy hiba volt a részemről, hogy nem egyszerre csináltam meg az egészet, azaz kellősítés majd rá a két réteg egy nap alatt. Így sajnos a félbehagyott munka besarasodott, bekoszolódott, és elég sok időt elvett, hogy letisztítsam a felületet. Legközelebb biztos úgy tervezem, hogy egy nap alatt meglegyen.De mindegy, most ez a helyzet adódott. Második alkalommal már be tudtam fejezni. 

A második réteg lerakása, és a felszerelés

Nagyon fontos hogy az átszúrások helyét le kell kenni valami bitumenes tömítővel, mert különben ezeken a helyeken simán átszivárog a víz. Nekem az ADESO-hoz a Polyseal nevű tömítőt ajánlották, szóval én azt használtam.

A lyukasztások lekenve; nem a legszebb, de legalább le van tömítve. Úgyis beton kerül rá.

 És ez a vége, 2 réteg vízszigetelés, lyukasztások bevédve, így végre lehet rakni a pince lábazatát is.

Eljött az idő végre, hogy elkezdődjön a valódi alkotás. A múltkor meghozták a zsaluköveket (Leier ZS30) ; első alkalommal 6 raklap jött. Mivel a telekre nem lehet betenni semmit, így a raklapokat a kerítés elé kellett lerakni, és 6-nál több nemigen fért volna el, ezért rendeltünk elsőre csak ennyit. Elég sok zsalukőre lesz szükség, hiszen a lejtő felőli oldalon 8 sort is fel kell majd rakni. 

Egy zsalukő. Arra szolgál, hogy egymásra kötésbe rakva és a közöttük lévő rést betonnal kiöntve egy betonfalat kapjunk. A felső részeken a kis vályúkba betonvasak kerülnek vízszintesen ezzel is erősítve a betont. Emellett még függőleges vasak is kerülnek a zsalukövekbe öntött betonba

A legelső feladat az árok kitisztítása volt. Mivel nem volt letakarva, ráadásul egész ősszel illetve télen ki volt téve az időjárás viszontagságainak, így telement falevéllel, illetve a vizek hatására az árok oldala is itt-ott beomlott kicsit. El is vett pár órát mire teljesen kipucoltam az árok legalsó szintjét. 

Nagyjából kipucolva

Alapozáskor jó ötletnek tűnt, hogy a függőleges vasakat,amikre a zsalukövek kerülnek, és amelyeknek a feladata, hogy az alapot összekössék a lábazattal, már a sávalap kiöntésekor belenyomtuk a betonba. Ha akkor nem tesszük bele ezeket a vasakat, akkor most kellene megfurkálni a sávalapot a vasak miatt. Nem bántam meg különben, hogy alapozáskor elintéztük ezt, viszont nagyon macerás volt így mozogni közöttük. Ráadásul elég magasra kinyúlnak - kb. 90 cm-re, illetve elég sűrűn helyezkednek el-,  így állandóan beléjük akadtam, a nadrágomat több helyen kiszakították.

Viszont ez egy keserű tapasztalat: ezeket a sávalapba benyomott vasakat nem elég ha tessék-lássék beleszúrkodjuk a sávalap betonjába, mert később sok gond lehet vele. Viszonylag pontosan ki kell mérni a helyeket, mert ha nem így teszünk,.akkor zsalukövezésnél sok szop@s lesz vele, mivel a vasak nem ott és nem úgy helyezkednek el, hogy a zsalukövekkel passzoljanak. Nem csak az a fontos, hogy egymáshoz képest  megfelelő helyen legyenek, hiszen egy 50 x 30  cm-s zsalukő esetén a 25 cm-s (sávalappal párhuzamos irányban) egymástól való távolságot, illetve a sávalapra merőleges irányban vett 12 cm-s távolságot könnyű kimérni, hanem  hogy abszolút pozícióban  - azaz a zsinórállványhoz képest - is jó helyre kerüljenek.

A piros a sávalap széle a tervben ( amit a zsinórállványra kihúzott megfelelő pontok között madzag testesít meg a gyakorlatban a helyszínen ), a szürke a tényleges sávalap ( mert valószínűleg nem lesz teljesen pontos ) , a kékek pedig a sávalapba szúrt vasak. Ami nagyon fontos, hogy a vasak a kifeszített madzaghoz képest megfelelő pozícióba kerüljenek

Az árok kitisztítása után be kellett jelölni, hol lesznek a zsalukövek a sávalapon. A sávalap elvileg 50 cm széles, a zsalukő 30 cm, így a sávalap mindkét szélétől 10-10 cm-el kell beljebb tenni a köveket. De a pontos helyet a földmérők által kimért pontoktól mértem, nem hagyatkozhattam a sávalap szélére. 

 Szóval ilyen függővel mértem ki a helyet a savalapon a sarok zsalukőnek. A kis rózsaszín folt a földmérők által megjelölt pont, a két zsinór pedig 10-10 cm-re van a ponttól. Nem lett tűpontos, de szerintem megfelel.

Odajön az első, sarok zsalukő

Miután a kezdő helyek megvoltak, csak be kellett tenni a köveket. Szóval azért bazi nehéz egy ilyen zsalukő, ráadásul az első sor majdnem másfél méterrel a felszín alatt kezdődik. Elég nehézkesen tudtam a köveket berakni a helyükre, de szerencsére a sávalapból kiálló vasak nem okoztak gondot (azaz nem pont ott álltak ki, ahová a kövek váza került), igaz néhol elég szűkös a tér a vas és a zsalukő fala között, de minden rendesen beillet a helyére. Természetesen néhol méretre kellett vágni a zsaluköveket, de legalább kipróbáltam a parkside-os vágókorongokat. Olcsók,de hamar el is koptak.

Az első sor a déli árokban. Még módosítható, majd az FMV megmondja lehet-e betonozni.

A kövek lerakása után még egyenesbe kellett igazítanom őket. A vasalása és betonozása majd később.

 Hát el 

Az északi szomszéd is építkezik. A tulaj megvásárol nyaralókat, felújítja majd eladja. Tavaly kezdték. A tulajdonos is szokott munkálkodni, de van egy kivitelezője, aki munkásokkal csinálja a házat. Most jutottak oda, hogy lett egy támfal, a kocsibeálló miatt. A támfal, zsalukőből készült viszont mögé föld helyett köveket akartak pakolni. Persze ott volt nálunk az a rengeteg kő, és a tulajdonos rá is kérdezett, hogy vihetnének követ. Mondtam persze, átjött megnézni hogy is lehetne átvinni a követ a másik telekre.

A tulaj nézegette a lehetőségeket, érdeklődött, persze. Én pedig udvarias vagyok válaszoltam, pedig tudtam, hogy leszarja az egészet. Mutattam, hol vannak kövek, honnan lehet vinni, szóltam a növényekről, hogy azokra vigyázzanak. A felújítást végző vállalkozó nem volt ott, így a tulaj alaposan végigjárta, még le is videózta honnan vihetik a követ, mire vigyázzanak. A megoldás az lett, hogy a két telek közti kerítést szétbontották és ott jött át a munkás a kövekért.

És B@ZMEG, az egyik áfonyát telibe kivágta a munkás, az összes ágát tőből visszametszette, az összeset! Ma megyek fel nézem hol az áfonya és kurvára sehol.  Tavaly ezen a tövön volt egyedül vagy 100 virág és termés is, aminek nagyon örültem és erre most B@ZMEG kivágták! Nagyon remélem hogy ki fog hajtani, de hogy áfonya nem lesz rajta, az biztos. Még az a szerencse, hogy nem gyökerestül ásta ki, de szerintem csak azért, mert az nagyobb meló lett volna. Mindemellett a másik tő pedig be volt feszítve a kerítés alá. 

Végiggondolva két esetet tudok elképzelni: a tulajtól eljutott az info a vállalkozóig, aki viszont telibe szarta és nem mondta el a munkásnak, mert azért azt nehezen hiszem el, hogyha valaki tudja, hol a növény, akkor biztos nem vágja ki. A másik hogy a munkás leszarta, hogy nem szabad kivágni,és mivel zavarta a kőhordásban, ezért kicseszte.

Ma voltam fent, kérdeztem a vállalkozót, miért vágták ki? Persze ment a körítés, hablaty, duma, hoznak újat stb.; előkerült a munkás is, aki kivágta. Nem tudta, nem ismerte, stb, stb. Elnézést kértek mindketten legalább, de azt kenhetem a hajamra ugye. A vállalkozóval még beszélgettünk, megpróbálta kérdezősködéssel, érdeklődéssel, elismeréssel kifogni a szelet a vitorlából, hogy ne legyen nagy balhé, érdeklődött, de szerintem ő.is telibe szarta az egészet. De persze nem ismer, nem tudja, hogy nem vitorlázom. Úgyse lett volna merszem balhézni. Még szerencse, hogy a rhodókat nem vágták ki, de csak azért valószínűleg, mert nem volt útban.

Mi a bánatos lóf@szért nyúlnak hozzá a másik telkén bármihez is, főleg ha szóltam mire vigyázzanak??? 

UI: azóta kiderült, hogy a vállalkozó nem mondta el a munkásnak hol az áfonya, így nem is tudott róla, hogy azt nem kellene bántani

Klasszikus Hofi vicc:  gazdagéknál a fiatalasszony elmegy az állatkereskedésbe, hogy vegyen egy kutyát ami megvédi a házat. Az eladó egy aprócska kutyát ajánl neki,de az asszony kételkedik. Ugyan már asszonyom nézze csak mondja az eladó és utasítja a kutyát. Harci kutya! Kőkerítés!....Sitt...Harci kutya! Garázsajtó...Pozdorja. A fiatalasszony megveszi majd otthon mutatja a férjének hogy vett egy harci kutyát ami védi a házat. A férj kineveti: Harci kutya a tököm! Most képzeld el a sittről 😁😁😁 Itt a videó Hofi előadásában 5 perc 30 másodpercnél  , ha nem ismernéd. (valamiért a bloghuval nem tudok időpontra előtekerve videót beilleszteni)

 Nos, nálunk is járt a harcikutya 😁😁😁 Marha nagy kuplerájt hagyott 

Szóval február végén elég hideg idő jött, rendesen fagyott. Nem igen tudtam más csinálni, a következő munkához nulla pont feletti hőmérséklet kell, így döntöttem arról, hogy ismét sittet kellene pakolni. Hatalmas meglepetésemre a konténeres, aki eddig mindig fent a műúton tette le a konténert, most egészen lehozta odáig ahol ősszel betonoztunk. Az utca rendesen fel volt fagyva, nem tudom most miért hozta le, talán más sofőr volt. Nem is reméltem ezt, de nagyon nagy segítségnek bizonyult, hiszen nem kellett feltolni egészen a műútig. Úgyhogy egyik szombaton megraktam 3 m3-t, majd rákövetkező vasárnap még 3 m3-t és még egy szállítási díjat is megspóroltunk, hiszen amikor az első konténert elvitték, akkor hozták a másikat üresen. 

Eddig összesen 3 + 5 + 4 + 3 + 3  = 18 köbméter sittet rámoltunk ki a telekről és még van legalább 5 m3. Sose fogy el. Most egy darabig biztos nem fogunk sittet pakolni.

Indulási állapot. Ez maradt a harcikutya után.

Végállapot.Nem tűnik 6 m3 hiánynak. Azt hittem több tűnik el

Miután a sávalap rendbe került, a következő fázis a pincepadló alsó rétegeinek összerakása volt, mivel csak ennek megalkotása után lehet nekiállni a lábazat építésének.A terven a pincepadló rétegek a következő sorrendben szerepelnek:

• Mapecoat I 62 W műgyanta vékonybevonat
• kellősítés
• 8 cm C20/25-F2-XC1 aljzatbeton hegesztett háló vasalással
• technológiai PE fólia talajnedvesség ellen átlapolással, teljes felületen ragasztással rögzítve
• 0,4 cm 2 réteg E-G 4 F/K Extra vízszintes fal és padlószigetelés talajnedvesség ellen átlapolással, teljes felületen ragasztással rögzítve
• 1 réteg SIPLAST PRIMER® Speed SBS kellősítés
•  12 cm C20/25-F2-XC1 aljzatbeton hegesztett háló vasalással 
•  15 cm tömörített kavics ágyazat, Tr,ro= 95% 

illetve így néz ki ez a terven:

A pince terv részlete egy metszeten, amin látható, hogy a 12 cm vastag aljzatbeton elkészítése után indulnak a zsalukövek felfelé. Kékkel a sávalap van jelölve.

Bevallom, hogy a karácsonyi időszakban eléggé lusta voltam, így sokáig nem mentem fel dolgozni. 

A meló első fázisa, hogy a kavicságynak ki kellett ásni a gödröt (szakipari szakszóval tükröt). Anno erre nem is fordítottam figyelmet, mikor néztem a terveket, de most bizony arcul csapott a tudat, hogy igencsak ki kell mélyíteni a régi pincét, hogy a terven előírt szintre jussunk. Ez majdnem 50 cm-t jelentett, pedig azt hittem, hogy végre nem kell már több földet kiásnom.Ráadásul el is kellett pakolni, mert a régi pince területén elég sok csetresz, sitt, és egyéb gyűlt össze, amit a munka előtt el kellett onnan távolítani.

A munka megkezdése előtt így nézett ki a terep. Látható, hogy a talaj szintje jóval feljebb van, mint a sávalap felső síkja, és ugye odáig kellett leásni (lásd a fenti terven), sőt még az alá 15 cm-el ahova a kavics kerül majd

Egy nagyobb nehézséggel kellett csak szembenézni, mivel nemigen akadt már hely ahova a deponálandó földet fel lehetett halmozni, de végül egy kis átcsoportosítással sikerült helyet csinálni neki. Viszont több szerencse is szembe jött velem, hiszen a föld könnyen ásható volt, egy kővel sem találkoztam. De még ennél is nagyobb öröm ért, mert kiderült, hogy a zsalunak használt deszkákat igenis ki lehet szedni, nem egyszerű, de ki lehet. Többen kérdezték, akik látták, hogy ez akkor bent maradó zsalu lesz-e, de mondtam, hogy nem szeretném. Pont ezért a betonszint alatt sehol nem lettek a deszkák összeszögelve, így nagyon reméltem, hogy tényleg ki tudom szedni a zsaluhoz használt faanyagot. A régi deszkákért nem lenne kár, de jó sok szál rendes zsaludeszkát vettem és cipeltem fel, semmi kedvem nem volt csak úgy otthagyni őket a beton mellett.

A terep készen áll a kavics fogadására. A kavicsrétegre azért van szükség, hogy a talaj felől ne tudjon felszivárogni a víz az aljzatbeton aljához és onnan akár tovább is, hiszen a kavicsok közötti nagyobb hézagok nem engedik a víz talaj felszíne felé irányuló (ún. kapilláris)  mozgását..

A kavicshordás már pikk-pakk ment, a földásás után ez alig volt megterhelő. Sajnos itt is benéztem valamit. Laikus lévén nem tudtam erről, de az építőiparban kétféle kavicsot szoktak használni: az egyik tömöríthető ( sarkos kőtörmelék, kőzúzalék, éles élekkel stb.), míg a másik nem ( lekerekített, folyami kavics). Nos én ez utóbbit rendeltem és tettem be, remélem nem akkora bűn, hogy cserélni kelljen...

Bent a kavics is

Elvileg a terven a 12 cm vastag aljzatbetonba a tervező 15 cm x 15 cm osztású, 8-as betonvasból  készült hegesztett vashálót írt elő, azonban a műszaki ellenőr tanácsára nem vettem meg a hálót. hanem helyette a helyszínen kötöttem meg a rácsot 8-as betonvasból és valószínűleg ezt fogom tenni minden olyan esetben, amikor ilyen hálót kellene használni. Hátránya hogy lesz nyesedék vas, hiszen a betonvasat 6 m-s szálakban tudom megvenni, így biztos lesz maradék. Emellett több munkát igényel. Viszont ezt egyedül is lehet csinálni, nem kell több méterszer több méteres vashálókat mozgatni, amit igencsak nehezen tudnék kivitelezni. És egy kicsit olcsóbb is.

A helyben szerelt vasalat, mely a 15 cm x 15 cm hegesztett háló helyett készült. A kavicsos részen nem tudtam a műanyag távtartó bakokat (a képen a kis fekete bizbaszok) használni, oda köveket pakoltam be itt-ott. 

Az lenne a lényeg, hogy a beton a beletett vasakon keresztül kapcsolódjon a megmaradt ciszternához, hogy a rendszer együtt tudjon mozogni. Azonban mint látható a képeken, a ciszterna alja jóval magasabban van, mint a kiásott tükör alja, sőt még a bekerülő aljzatbeton felső síkjánál is magasabban helyezkedik el. A műszaki ellenőr javaslata az volt, hogy nagyjából 15 cm mélyen ássak be a beton síkjában a ciszterna alá, így képezve egy kvázi betonperemet, amire rá tud "ülni" a felépítmény.

A régi nyaralóban két 125 mm átmérőjű lefolyócső biztosította szennyvíz elfolyását. Sajnos az egyikbe belevágtam miközben mélyítettem a pincerészt. Azonban internetes kérdezősködés után kiderült, hogy nem lesz szükség két ilyen átmérőjű csőre, így csak a épet hagytam meg. Azon viszont a régi, kissé sérült 90 fokos könyököt kicseréltem két 45 fokos kanyarra, majd ezt karmantyúval ( ez egy szép szakipari szakszó a toldó elemre 😀 ) rögzítettem az ép cső csonkjához. Szilikonzsírozás után könnyen össze tudtam illeszteni a PVC elemeket. Egy dolog kicsit aggaszt, a karmantyú remélem nem fog ereszteni...

 A kicserélt lefolyócső kanyar. Jól látszik a két 45 fokos elem illetve a karmantyú, amely tulajdonképpen két, sima csővég összetoldására szolgál.

Szerencsére január vége felé egy melegebb időszak jött, így merészen arra gondoltam, hogy meg is lehetne csinálni a betont. Szintezéssel kimértem, hogy milyen magasságig kell lennie az aljzatbetonnak ( az első képen zölddel jelölt sáv), majd feljelöltem a zsalura illetve a kiálló vasakra mintegy iránymutatásként.

A szintezés egy kicsit macerásabb teodolit nélkül, de olcsóbb mintha geodétát hívok. Egy madzagot kötöttem feszesen a 0 szinthez, korábban földmérők által megjelölt két pont közé. Ezután a saját kis lézeres szintezőmet addig pozicionáltam fel-le, míg a kifeszített madzag kitakarta a lézersugarat, így a szintező műszer már a 0 szintet mutatta. Végül innentől lehetett használni a mérőrudat.

A cementet és a sódert szerencsére a tüzépes autó le tudta hozni a telekig 😀. Bevallom izgultam a betonozás előtt, reméltem minden rendben megy, nem fog felfagyni a beton, kész tudok lenni vele egy nap alatt; nagyjából másfél m3 betont kellett keverni.

Értelemszerűen szóltam az FMV-nek, betonozás elkezdése előtt nézze meg, hogy a vasalás rendben van-e. Nem volt kifogása, az sem okozott gondot, hogy nem tömöríthető kavics lett berakva a tükörbe. Az aljzatbetonhoz a tervben C20/25 minőségű beton van előírva, ehhez kellett "receptet" keresni, amit végül ezen a linken találtam meg.  A fenti link alapján 1 m3 sóderhez ~400 kg (C20) cement szükséges. A 3 sóder : 1 cement arányt javasolták nekem, de makacsul ragaszkodtam a recepthez,  így rendesen, mérleggel mértem ki az arányokat (fontos tudni,. hogy a beton erősségét nem lehet csak 2 összetevő alapján meghatározni, nagyon fontos a cement / víz arány is. Így a 3 sóder : 1 cement megoszlás esetén a hozzáadott víz mennyiségétől függően lehet erősebb és gyengébb betont is keverni).Persze nem minden alkalommal mértem, hiszen a harmadik-negyedik keverésre összeállt, hogy mennyi sóder és víz kell fél zsák cementhez, és onnan már gyorsabban ment a dolog. Nem mindig sikerült pontosan, de nagyjából tartottam az arányokat és ezt igazolja, hogy kb 1.6 m3 sóderhez 25 zsák (625 kg) cement fogyott el. A kész beton tetejét hosszabb vízszintmérővel illetve simítóvassal egyengettem és simítottam el. Mikor este otthagytam a kész betont még EPS lapokkal is lefedtem amennyire tudtam, de az előrejelzések szerint az éjszaka amúgy sem megy 0 fok alá a hőmérséklet,

Félkész állapotban. Este, mikor kész lett, már nem fotóztam le a sötétben

Az első alkalmat még 3 másik követte, azaz összesen 4 alkalom kellett, hogy a teljes sávalapot kiöntsük. Jobb lett volna kevesebb nap alatt megcsinálni, de nem tudtam jobban összeszervezni, ráadásul a belső árkokat több, mint 2 méter magas zsaluzat övezte, így ki kellett találni valamit, hogy miként lehet oda bejuttatni a betont. Szerencsére a korábbi malőrt nem ismételtem meg, inkább kifizettem a szállítási költséget, de egyszerre 2 m3-nél többet nem hozattam. Ez ideális mennyiségnek bizonyult, nem állt össze, nagyjából 2 és fél óra alatt el is tudtuk tüntetni.

Szóval a 2 alkalommal 4 m3-t, a két utolsó esetben pedig két-két m3-t rámoltunk be.Mivel az első két esethez elhasználtam a maradék szabadságaimat, ezért a két utolsó alkalom már szombatra esett. Szerencsére találtam egy másik betongyárat nagyjából ugyanolyan messze mint a másik, de ez szombat délelőtt is nyitva tartott, így a szombati dzsemborikhoz onnan hozattam a betont.Ez már valódi földnedvest hozott,így kevesebb víz is kellett hozzá. Párszor átkavartuk a betonkeverőben és már mehetett is a talicskába.

Az északi oldalon lévő árok áthidalása, hogy a talicskát be lehessen tolni az árokhoz. Eredetileg betoncsúszdának csináltam, de nem vált be

A belső részhez való hozzáférést csak úgy lehetett megoldani, hogy a zsaluzatot rendesen vissza kellett vágni pár helyen, így könnyebben hozzá lehetett férni az árokhoz talicskával, és nem kellett túlságosan magasról ejteni a betont. Természetesen mindig vibrátoroztuk a betont, a keresztzsaluk leszerelésekor majd látható lesz a sávalap lépcsők elülső felülete és nagyon remélem nem lett darázsfészkes (azaz nem maradtak nagyobb üregek a betonban). Illetve akadtak olyan helyek, amelyekhez még így sem tudtunk hozzáférni, így oda be kellett lapátolni az anyagot. Összességében a sávalapba 5,5+4+2+1 m3 = 12,5 m3 ment be, ami nem is sokkal több az általam számolt 12-él.

Az északi oldalon lévő vasbeton pillér indulása

Vibrátorozás

Nagyon precízen szerettem volna csinálni, ezért összetákoltam egy sablont,hogy kell leszúrni a függőleges vasakat a betonba, hogy passzoljon a 30x50 Leier zsalukőhöz. Direkt még meg is kérdeztem a Leier egyik területi képviselőjét, mert nem találtam meg sehol azt a műszaki adatot, hogy a zsalukőben a vízszintes vasaknak kialakított vályúk milyen távol esnek a zsalukő széleitől ( ha valakit érdekel: 9cm - vályú középpont  -12 cm - vályú középpontja - 9 cm)., sajnos azonban nem tudtam rendesen használni, mert az kellett volna, hogy a zsalukövek szélét pontosan tudjam. De nem volt energiám kimérni ezt betonozás közben. Ott csak azért majréztam, nehogy ránk kössön a cucc, Igyekezni kellett, és így meg nagyon fárasztó munka volt ez a betonozás.

Zsalukő sablon

Persze balfaszságot is csináltam,😭 Ott ahol felszíni zsaluk között futott a beton, azaz nem volt talaj. ami oldalról támassza a zsalut, ott a zsalu felső széleit szögeltem össze távtartókkal, azonban betonozás közben ezeket kivettem mert csak zavart minket, de nem jutott eszembe, hogy ez tartja a zsalu széleit, így egy kicsit kinyomta a beton a deszkákat. Szerencsére ezt csak a pénzünk bánta, bontani nem kell miatta. A műszaki ellenőrnek és a FMV-nek sem volt kifogásolnivalója a betonozással kapcsolatban. Őszintén megmondva, elég kemény meló volt ez a 4 nap, elsősorban amiatt.,hogy sietni kellett az anyaggal. Szerencsére az időjárás is nagyon kegyes volt hozzánk, egyik nap sem esett az eső,

Szóval kész lett a sávalap, eltűnt a vasalás, jöhet a pincepadló. Köszönjük szépen mindenkinek, aki segített.😀😏🤘

A sündisznónk.😉 Nem teljesen tökéletesen állnak a vasak, tudom, de a zsalukőbe jó lesz.

Vaserdő. Itt sem tökéletesek a vasak.

A vasalás elkészülte és annak a műszaki ellenőr illetve FMV általi elfogadása után nem maradt más hátra, mint be kellett önteni betonnal az alapárkot. Már régóta tervezgettem, hogy s mint legyen ez a dolog, A legegyszerűbb megoldás az lett volna ha jön egy betonpumpa és betonkeverős autókkal felhozzák a betont, majd a pumpa betolja a megfelelő helyre az árokba, Azért tűnt célszerűnek ez a választás, mert így biztos olyan minőségű és összetételű beton kapok amilyen kell. Nekünk a statikus - ez is fel volt tüntetve az alapozási kiviteli terven -  C25/30-16-S2-XC2-F2 betönt írt elő a sávalapba. Ez a kódsor értelemszerűen emberi nyelvre fordítható, de ezt most nem írom le ide, akit érdekel megtalálja a neten, pl az építőabc.hu-n is.

Találtam egy betongyárat, felvettem velük a kapcsolatot, elmondtam a problémát. Előre egyeztetett időpontban kijött két betonember - egy pumpa és egy mixer sofőrje - és megnézték a terepet, hova is kellene hozni a betont. Sajnos nem kivitelezhető a pumpa + mixer kombináció, a pumpás ember azt mondta, hogy a pumpa karjával nem tudna megfelelően mozogni a villanyoszlop és a fák miatt. Lehetett volna az is megoldás hogy a pumpa végére még csöveket szerelnek, de ez már annyira megdobta volna a költségeket (plusz emberek kellettek volna, plusz a csövezésnek is rendes méterenkénti ára van), hogy feladtam. Azért is jó lett volna ez a mixeres pumpás megoldás, mert ezzel egy nap alatt letudtuk volna az egészet.

A betonemberek azt tanácsolták, hogy hozassak földnedves betont - ez a beton abszolút nem folyik, lehet szállítani platós teherautóval is, nem kell hozzá mixer. Szóval a földnedves betont kihozzák, ott helyben egy kicsit felvizezzük, hogy folyósabb legyen és mehet be az árokba. Ez viszont azt jelenti, hogy kell egy betonkeverőgép, kell pár ember, víz, stb. És viszonylag hamar be kell dolgozni, mert egy idő után megköt és mehet a kukába  Ahogy ment is. lásd később😭🤣. Illetve ezt a verziót alkalmazva, tuti hogy egy nap alatt nem lehet kiönteni az egész árkot. 

A harmadik megoldás a helyben keverés lett volna, azaz sóder + cement + víz. Ez azért nem volt szimpatikus , mert így az előírt betont nagyon nehéz lett volna előállítani; a 3 lapát sóder + 1 lapát cement régi ökölszabály nem működött volna, hiszen rettentően pontatlan, pontosabban kellene összerakni az alapanyagokat, de a méricskélés sok időt venne el.

Szóval a földnedves beton verziónál maradtam, mert ebben az esetben biztos hogy a megfelelő beton keverik be és hozzák ki. Persze ilyen esetben, mivel a beton fel lesz vizezve, a beton erőssége is csökken a cement/víz hányados csökkenése miatt, így eggyel erősebb betont kellett rendelni, 25/30-as helyett 30/37-est. Ez felvizezve nagyjából adja a 25/30-ast. (ezek a számpárok a nyomószilárdság értékekre vonatkoznak, minél nagyobb annál erősebb) Hárman mentünk fel reggel 8-ra, mert akkor jött az első adag, mintegy 2 m3. Kiderült, hogy nem is földnedvest hoztak, hanem szárazbetont, ami egy fokkal jobb, mint a földnedves, mivel nincs benne szinte semmi víz lassabban áll össze feldolgozhatatlan döglött betonná. A betonkeverőt még előző nap vittem fel raktam össze, de nem tudtam kipróbálni, mert nem akadt megfelelő kábel, de most már volt az is és szerencsénkre a betonkeverő működött.

Betonvárás

A 2 m3-t sikerült olyan 2 és fél óra alatt bedolgozni az árokba.Az FMV is feljött (20 e Ft ) hogy megnézze,hogy csináljuk és szerencsére meg volt elégedve. Aztán itt jött sajnos a feketeleves, Úgy volt tervezve a dolog, hogy reggel 8-ra hoznak 2 m3-t, majd olyan 11 körül még kettőt és 14 óra körül hármat. A betonos céggel folyamatos volt a kontakt, és fel is hívott a nő, hogy mikor jönne a következő, de sajnos elromlott a keverőjük és már nem tudnak kétszer jönni, csak egyszer, úgyhogy kérem egyben az 5 m3-t vagy kevesebbet.Itt követtem el azt a hibát, hogy azt mondtam jöhet az 5 m3 egyben.

Betonérkezés. Megjött az 5 m3. Kurva soknak bizonyult.

Tapasztalatlan voltam, az FMV is azt mondta sikerülhet bedolgozni. Hát nem sikerült. Rajtam volt a nyomás, hogy az FMV szerint jó lenne ha két alkalommal meglenne a betonozás, ehhez viszont mindenképp az kellett volna hogy bemenjen a napra tervezett 7 m3. A betonos cég is elszólta magát, korábbi telefonálás alkalmával mondta is a nő a telefonba, hogy péntek délután már lasszóval kell fogni az embereket, sofőröket. Rosszindulatúan azt is gondolhatnám, hogy nem is romlott el semmi, csak egyszerűen nem akartak már kora délután is kijönni. De száz szónak is egy a vége, f@sz voltam.

Lábazati vasak b@szogatása, illesztése, leverése

Hiába hoztak szárazbetont, az 5 m3 nagyon soknak bizonyult. Nagyjából 3,5-et tudtunk bedolgozni. Utána az anyag már nagyon rosszul működött, alig állt össze, de a legrosszabb, hogy a kupac belseje kvázi megkötött és kemény lett, mint a kő; lapát, ásó már nem segített. Szóval 4 m3 felett két keverő kell, különben gáz lesz.

A maradék 1.5 m3 egy részével az utca, autókerekek által vájt mélyedéseit töltöttük fel - már leszállt az est, de a többi ott maradt az utca szélén. Duplán kidobott pénz lett, mert nemhogy nem tudtuk bedolgozni, de még szét is kell valahogy törnöm és megy a sittbe, aminek elszállítása szintén nincs ingyen.

16-os vasak indítják majd a vasbeton pillért.

A kudarc ellenére azért nem zártunk összességében rossz napot, hiszen bement nagyjából 5 és fél m3, sikerült nagyjából szintbe simítani a betont, sikerült betenni a zsalukövek közé kerülő függőleges vasakat, amelyek tulajdonképpen az alapot kötik össze a lábazati betonnal, sikerült elhelyezni a pillérhez szükséges indító vasakat is és tudtuk használni a betonvibrátort is, amelynek segítségével hézagmentesíteni tudtuk a betont.Kezdőként, minimális tapasztalattal.

Pillanatkép egy Tarr Béla filmből 🤣 A gereblyés ember.

Miután a földmunka elkészült, a betonvas vázat kellett betenni az árokba. Régebben még betonvas nélkül, sima beton sávalapot öntöttek a házak alá, azonban manapság már nem készül rendes beton sávalap megfelelő vas betét nélkül. A vas dolga, hogy a húzóerőket kiegyenlítsük a vasbetonban, a nyomóerővel a beton foglalkozik..

Nagyon sokat jártam utána, hogy is kell a betonvasat behelyezni az árokba. Videókból, könyvekből, internetes cikkekből szedtem össze, hogy is kell szerelni a vasat. Elég sok szabályt be kell tartani, hogy a vas megfelelően működjön a betonban, nem lehet csak úgy tetszés szerint szerelni. Szerencsére nekem ugye van egy felügyelőm, ráadásul kettő (FMV és műszaki ellenőr), úgyhogy ha valamit elcseszek majd szólnak 😀

A sávalapban az alappal párhuzamos, hosszanti, úgynevezett futó vasak, amik a munkát végzik. Viszont ezeket valahogy a megfelelő pozícióba kell helyezni az árokban, mielőtt a beton teljesen befedi. Az hogy a futó vasak a helyükre kerüljenek, egyrészt az ún. kengyelek biztosítják.Ezek a futó vasakra keresztbe helyezkednek el és segítségükkel a hosszanti vasak a megfelelő helyükre kényszeríthetőek, méghozzá úgy hogy a kengyeleket kötöződróttal a vasakhoz rögzítjük. A kengyelek méretét a statikus az alapozási tervben határozza meg, ahogy azt is ő adja meg, hogy hány szál futó vasnak kell lennie, illetve a felhasznált vasak milyen méretűek. A mi esetünkben a kengyel 43 cm x 17 cm-es volt (10 mm-es vasból), és 4 futó szál vas (szintén 10 mm) került az alapba. 

Egy kengyel a mieink közül. Ahol összeér a hajlítás (jobb felső sarok) az a kengyel "szája"

Az árokban (vékony szürke vonal) a mi esetünkben így helyezkedik el a betonvas. A feketék a futó vasak, kékkel vannak jelölve a kengyelek.

És ez így néz ki a valóságban

Az armatúrának a sávalap felső részében kell elhelyezkednie, mert így dolgozik rendesen a kész vasbeton. Ez nálunk azt jelentette, hogy az árok aljától nagyjából 40 cm-re kell lennie. Ezért szükséges volt a kész, összeszerelt betonvas rendszer drótokkal való felfüggesztése (belógatására az árokba), hogy a megfelelő magasságba kerüljön az egész. Tehát a futó vasakat egyrészt a kengyelek, másrészt a felfüggesztés tartja a helyén.

Gondolkoztam rajta, hogy magam hajlítgatom meg a kengyeleket, elvégre egy betonvas hajlító kell hozzá, meg egy sarokcsiszoló amivel méretre lehet vágni a darabokat. Azonban mégis úgy döntöttem, hogy előre legyártattam a hajlítandó vas elemeket.és magam szállítottam fel a telekre kisebb adagokban. Így nem kellett vagdosni, nem maradt felesleg, hulladék vas (mivel a szálvasakat vagy 6 vagy 12 méteres szálban lehet csak kapni).és sokkal rövidebb időbe telt illetve még az árában sem volt nagy különbség (mivel elmaradt a szállítási költség).

Alapvető szabályok, amiket figyelembe vettem a szerelés során:

• A kengyelek nagyjából 20 cm-ként vannak egymástól
• A kengyelek szája felül van
• A kengyelek szája felváltva helyezkedik el 
• A kötöződrótok kilógó végeit behajtottam az armatúra belsejébe
• A toldási hossz legújabban a betonvas átmérőjének 50-szerese, azaz mivel esetünkben a futó vasak 10 mm vastagok, így 50 cm. Csak egy szakaszon kellett toldani a 4 futó vasat, mert rövidek voltak a 6 méteres szálak.
• A toldásoknak nem szabad ugyanott lenniük, így nálunk az egyik vason 2 méternél, a másikon 3,5 méternél, stb. helyezkedtek el. 

• A kész betonvas rendszernek teljesen, mindenhol a betonban kell lennie, és van egy ún. minimális betonfedés, ami földdel érintkező részeken 3 cm, azaz a vas és az árok földdel érintkező oldala között minimum 3 cm vastagnak kell lennie a betonnak.A kengyeleink is ezért 43 cm-esek az 50 cm széles árokban
• a műszaki ellenőr javaslatára a hosszabb, egyenes szakaszokon párokban, nagyjából két méterenként leütöttem egy-egy vasat az árok aljába és azokhoz is hozzákötöttem az armatúrát.(mondjuk ilyet nem olvastam sehol)
• Bárhol, ahol két futó vas azonos irányban találkozik - magyarán toldás van -, vagy a pipavas egyik szára egy futó vas mellé kerül, akkor ott a megfelelő toldási hosszal kell egymás mellé tenni a vasakat.
• T-elágazásokban, illetve a sarkokban rendesen meg kell erősíteni a vasalást, nem elég ha a sima futó vasak összeérnek. Ráadásul ezek az erősítések 12 mm-es vasakból állnak. Ezeket a derékszögben meghajlított vasakat pipavasnak becézik szakmai berkekben. Rendszerint ezek is fel vannak tüntetve az alapozási kiviteli terven
• T-elágazásokban, illetve sarkokban a futó vasaknak át kell fedniük egymást, nem elég ha összeérnek.
• Sarok vasalása. 

A kiviteli tervünkön így szerepel a sarok vasalása (szóval külső oldalról belső oldalra, belső oldalról külső oldalra, illetve külső oldalról külső oldalra 😀 ) és ez az alsó illetve felső futó vas párnál is, azaz összesen 6 db, 80 cm x 80 cm pipavas kell,

Így néz ki nálunk. A képen kicsit közel van a talajhoz a felső oldalon, de meg lett igazítva. Szerintem tök fasza lett 😀

• T-elágazás vasalása. A mi kiviteli tervünkben ez nem volt lerajzolva, úgyhogy példát kellett keresni a neten.

Móricka rajz a T-elágazás vasalásról. A piros és kék pipavasak kellenek az alsó illetve a felső futó vas pároknál is, azaz összesen 8 db.

• Szintlépés vasalása. Ez sem volt lerajzolva a tervünkön. Erre egyszerűen nem találtam példát, úgyhogy végül a műszaki ellenőr által javasolt (vagy inkább kért) vasalási rendet csináltam.

Függőleges keresztmetszet Móricka rajz a szintlépés vasalásáról. Tehát a felső szint felső vasa és az alsó szint felső vasa két pipavassal van rögzítve egymáshoz, az alsók szintén és ez ugye a másik alsó-felső futó vas párnál is meg kell csinálni, úgyhogy összesen 8 pipavas kell hozzá. Ide a 80 cm x 80 cm-es méret nem fért el úgyhogy rövidebb vasakat használtam, de figyelembe vetettem a toldási hosszra vonatkozó szabályt is természetesen, azaz mivel 12 mm-es pipavasak vannak ezért. 60 cm toldási hossz maradt.

A mi árkunkban így néz ez ki. Itt elég szép lett, sajnos a többi lépcsőnél az alsó és felső futó vasakat összekötő pipavasak elég közel vannak egymáshoz

A betonvas szerelés nem egy könnyű dolog, ha egyedül csinálja az ember. Általában úgy szokták csinálni, hogy a gödrön kívül bakokon, vagy valami alkalmas helyen összeszerelik a kész armatúra egy részét, majd beemelik az árokba. Egyedül meg se tudtam volna emelni a kész cuccot, nem hogy betenni az árokba! Ráadásul a lépcsős alap eléggé megnehezítette a helyzetet, hiszen a keresztzsaluk alatt kellett kúszkálni ki-be. Kellett pár szakasz mire összeraktam egy olyan módszert, ami végül elég hatásosnak és jól kivitelezhetőnek bizonyult, de azért így is voltak kényes részek. Ha árokban szerelsz, azért annak is vannak előnyei, például az, hogy csinálhatod egyedül is, illetve nem lesz elméretezve a rendszer, hogy esetleg nem fér be a helyére és át kell alakítani.

Gondolom mindenhol akadnak vis maior helyzetek, amik nincsenek a terven, hanem helyben kell kiötölni rá valamilyen megoldást. Persze hogy nálunk is akadt egy ilyen helyzet, egy szakmabelinek biztos könnyen jött volna a megoldás. A déli oldalon van egy 15 cm-es ugrás (mivel a ház alatti lábazatra 15 cm-es szigetelés kerül, de a pince falán azaz a terasz alatt nem lesz), ráadásul egy elágazásnál. Ide egy eltolt T-elágazás vasalása került, de a műszaki ellenőr tanácsára a futó vasak is össze lettek kötve 

Az eltolt T-elágazás vasalata. A sima T-elágazás vasalása van belerakva, de mivel a futó vasak megszakadnak ( a kép tetején és alján lévő árkokban lévő futó vasak), ezért azokat is össze kellett kötni egy-egy vassal alul-felül figyelembe véve a toldási hosszt. Szóval még 4 darab nyújtott S alakú vas is került a rendszerbe, Nálunk ez volt a legbonyolultabb csomópont.

A legjobb szerszám, ami nélkülözhetetlen volt számomra, az a kézi betonvas kötöző. Mivel a vasakat össze kellett kötni ( melynek célja, hogy beton öntésekor a vasak ne másszanak szanaszét, utána már senkinek nem kell) ezért szereztem be egy ilyet, mert különben kézzel vagy fogóval kellett volna tekergetnem a drótokat, amelyeket biztos nem tudtam volna szorosra megkötni. Ezt a kötöző szerszámot viszont csak húzgálni kell, nem tekergetni és ez hallatlan előny, ha nehezen hozzáférhető helyeken kell kötni. Egy hátránya van, hogy ehhez ún. füles huzal kell, mert a szerszám végén egy kampó van, amelybe a füles huzal két lyukát be kell akasztani és már huzigálható is; a húzgálás hatására a drót szépen összetekeredik Ez a füles huzal gyártható egyedileg is, de lehet kapni ezres, több ezres kiszerelésben is. Mint ahogy mindenre, a betonvas kötözésre is vannak kézi szerszámgépek, de abszolút nem volt kedvem beruházni egy ilyenbe, teljesen feleslegesnek éreztem.

A kézi kötöző és a füles huzal

Az FMV illetve a műszaki ellenőr is megnézte a vasalást, és mindkettő elfogadta (20 e Ft + 60 e Ft, mármint egy alkalom mikor feljönnek, ennyibe kerül, amiben az útiköltség is benne van ) . úgyhogy jöhet a beton! 😱😬😎💪