Nos, pár éve szembejött velem egy hirdetés a koreai jegenyefenyőről ( Abies koreana E.H. Wilson). Természetesen fantasztikusan nézett ki a képen. Különlegessége ennek a fenyőfajnak, hogy a tobozai az érés egy szakaszában lilás, kékes árnyalatúvá válnak. Nagyon megtetszett, és minden észérv ellenére nem tudtam megállni, hogy ne szerezzek be egy kis kétéves csemetét. Ma már kerttervező, tájépítész nemigen tervez fenyővel, nyírrel, mert a melegedő klíma egyáltalán nem biztosítja az optimális fejlődési környezetet ezeknek a fáknak. De egyszerűen nem bírtam ki 😁😱🙄 Szóval a sweetgardentől rendeltem egyet abszolút nem horror áron; sajnos nem a legszebb habitusú példány érkezett. Szerencsére ez még nem gáz, állítólag idővel levetkőzi féloldalasságát. Nagyon kíváncsi vagyok mi lesz belőle. Elvileg szinte nem is kap közvetlen napot, magas tölgyfák árnyékába lett ültetve.

Kétéves

Elültetve, kikarózva

Miután kész lett a szennyvízvezeték ( az FMV azt mondta, hogy jó lesz 👌 ), már nem sok akadálya maradt annak, hogy végre az első aljzatbeton réteg lekerüljön. Sokan szerintem nemigen tudják mi a szerelőbeton és mi az  aljzatbeton. Bevallom én sem tudom pontosan mi a különbség a két fogalom között. Nekünk a terven a ház alatti rétegrendben két aljzatbeton réteg szerepel és sehol sincs olyan megemlítve, hogy szerelőbeton. Arra tudok gondolni, hogy a szerelőbeton kifejezést az első aljzatbeton rétegre szokták mondani. 

Az első aljzatbeton réteg a terv szerint 12 cm vastag kell legyen, ráadásul 150 mm x 150 mm térközökkel, 8 mm-es vasból készült hegesztett háló erősítéssel. Nos a hegesztett hálóval egyedül nem tudnék mit kezdeni, így - ahogy már a pincében is csináltam- helyben kötöttem meg a vashálót. Erre különben a műszaki ellenőr hívta fel a figyelmet, hogy csinálhatom így is, nem kötelező nekem hegesztett hálót használnom. Előnye, hogy egyedül is lehet csinálni, illetve ha hegesztett hálót használok, akkor az átfedéseknél eléggé tekintélyes lehet az egymásra rakott hálók miatt a vas vastagsága. 

Viszont be kell látnom, a kézzel kötözés eléggé időigényes feladat, ellentétben a hegesztett hálóval, hiszen azt csak le kell, tenni, itt-ott lenyesni belőle, átfedéseknél összekötözni és kész is. Erre a kis alapterületre K-Ny irányban 38 db, É-D irányban 43 db betonvasra volt szükség és minden második metszésponton kötözni kellett őket egymáshoz. Szóval akármennyire is vonzó ez a kézzel kötözés, azért marha unalmas tud lenni. És az sem mindegy milyen hosszú füles drótot használ az ember, mert rövidebb esetén a kötözőt jóval kevesebbszer kell meghuzigálni, mint hosszabb drót esetén. Ennél a 8-as vasnál a 120 mm-es kötöző pont elég hosszú, még 3 db vasat is átér.  És még a WD 40 is előkerült, mert a kötözőszerszámot jó párszor be kellett kenni. Közben persze a szennyvízvezeték kiállásainál a vasrudakat néhol el is kellett vágni. Megpróbáltam folyamatosan mérni 15 cm-es távolságokat,de ennek ellenére nem lett túl szabályos a rács 😂, az a lényeg hogy nagyjából jók lettek a távolságok. Másfél nap ment el erre a kötözgetésre.

A kész háló a földön. Persze ezt majd még fel kell emelni a megfelelő magasságba, olyan 3-4 cm-re a talajtól

A kötöző és két füles drót 

Miután kész lett a vasháló, arra jutottam, hogy kellene valami vezetősáv, amivel a vízszintet könnyebb lenne tartani. Abszolút nem vagyok tapasztalt a beton lehúzásában és az ilyen vezetősávok úgy vélem igencsak hasznosak lehetnek, hiszen csak húzni kell, nem kell közben még függőlegesen is igazgatni. Végül vettem menetes szárakat, szögvasat, pár anyát és ezekből próbáltam meg csinálni ilyen vezető sávokat. Először szerettem volna, hogy lyukakat fúrok a szögvasba majd azon át a menetes szár és alulról felülről anyával megszorítva milyen remek lesz; a menetes szárat beverni a földbe és kész is. De persze elcsesztem, ráment pár fúrófejem is. Marha nehéz volt átfúrni ezeket a vasakat, nem is sikerült. Úgyhogy a végén nem fúrtam, hanem sarokcsiszolóval csináltam bevágásokat a vasba és abba tettem a menetes szárat. A másik probléma volt, hogy a letömörített köves rétegbe miként fogom beledöfni ezeket a menetes szárakat, amelyeket 50 cm hosszúra vágtam. Macerásnak ígérkezett, mert mindenhol megakadtak a kövekben, de nagy nehezen végül sikerült elég mélyre beletolnom a földbe ezeket a szárakat. Remélem tényleg lehet majd használni őket. Végül is egy 2 m-es vízmértékem van, a vezetősínek olyan 170 cm-re vannak egymástól, összesen 3 sín. A síneket beszinteztem- a menetes szárnak és az anyáknak köszönhetően ezt elég pontosan meg lehetett tenni-, elvileg működnie kell. De szerintem nem fog 😩😟

A vezetősínek. Ez az első egy kicsit görbére sikeredett 😁. Mármint nem függőlegesen hanem vízszintesen.

A szintezősínek után a terület szélét kellett bezsaluzni; 20 cm széles zsaludeszkákat vettem e célra. Elvileg csak szépen oda kell erősíteni a felső zsalukősor szélére és minden remek. Meg persze az is nagyon előnyös ha a deszka felső széle pont a leendő betonréteg felső szintjénél van, mert így egyrészt lehet látni meddig kell tölteni, illetve használható szintezősínként. Sőt ha belegondolunk, akkor csak azok a deszkák fontosak, amelyek párhuzamosak a vezetősínekkel, a másik két oldalon kvázi teljesen mindegy, hogy mennyire vízszintes a zsaludeszka teteje.

Nos nagyjából meg is van. Már csak a zsalu kitámasztása és a háló megemelése van hátra. De azt majd közvetlen a betonozás előtt csinálom meg.

A szennyvízvezeték lerakása következett.Sokat olvastam utána, jó pár videót megnéztem ezzel kapcsolatban, sőt bevallom a chatgpt-t is rendesen zaklattam ebben a kérdésben. Ahogy el tudtam igazodni a hozzáértőbb, nem hozzáértőbb emberek hozzászólásai és videói között a következő szabályokat vettem figyelembe:

• A talajban csak a narancssárga színű KG csöveket szabad használni. Ezeknek legkisebb átmérőjű csöve itthon 110 mm. Amúgy rengeteg idom van ezekhez, mindenki a kedvére válogathat közöttük és legózhat velük.

Lehet legozni 🙂

• A hőszigetelésben, amely a szerelőbeton felett helyezkedik el, ha lehet nem szabad vinni semmilyen szennyvízcsövet,csak a felállások (a vízszintesen futó csövekből függőleges, felfelé irányuló elágazások) vannak
• A szennyvízcsöveket homokágyba kell rakni
• Kerülendő a melegítéses technológia használata, azaz hőlégfúvóval felmelegíteni a cső végét, kitágítani és úgy tolni rá egy másik csőre. Ehelyett a toktoldós megoldást kell választani, azaz a csöveknek mindig az apa vége (lesarkított, kúposra reszelt) csatlakozzon a másik cső anya (gumigyűrűvel ellátott, szélesebb nyílás) végéhez, úgy hogy a folyásiránnyal szemben van az anya vége a csőnek. Ennek persze megvan az a hátránya, hogy a KG csöveket előregyártott méretben lehet beszerezni ( 50 cm, 1m, 2m, 3m, 5m ,stb) és ha nekünk egy 120 cm-es darab kell, akkor a 2 m-es darabról kell levágni 80 cm-t viszont a levágott 80 cm-s maradék darab már nem anya-apa végű lesz, hanem apa-apa, azaz mehet a kukába és érthető módon nem szívesen dobunk ki ekkora darabokat. Esetleges megoldást jelenthet az áttoló karmantyú, de ezt csak akkor javasolják ha nagyon szükséges, hiszen egy új rendszert össze lehet tenni úgy, hogy nincs szükség karmantyúra. Különben az áttoló karmantyú mindkét vége anya. A melegítéssel tulajdonképpen a cső egyik apa végéből anyát csinálunk, csak nem lesz benne gumigyűrű 🙂.

Apa                              Anya

• A csöveket ütközésig kell betolni egymásba. Ahogy néztem ez az átfedés 5 cm. És ezt így is árulják, azaz az 1 m-s KG cső 105 cm hosszú. Elengedhetetlenül fontos, hogy a gumigyűrű meglegyen és megfelelően módon legyen behelyezve a csőben lévő horonyban.
• A megfelelő lejtés figyelembe vétele, azaz hogy a szennyvízcsövek milyen ferdén legyenek lerakva, hogy az áramlás a lehető legjobb legyen. Bevallom egy kicsit elgondolkoztam, de végül a gépészeti műszaki leírásunkban írt értékeket vettem figyelembe, elvégre azt egy épületgépész állította össze.
• Elvileg az a jó ha minél hamarabb kivisszük a ház alól a csöveket. Nos ezt csak nagyon körülményesen tudtam volna megtenni, ezért ezt a szabályt nem tartottam be
• A csöveknek a lehető legegyszerűbben, minél kevesebb kanyarral kellene eljutni a fő vezetékig.
• Az talán a lehető legoptimálisabb megoldás, ha csak ott csinálunk felállásokat, ahol a szennyvíz keletkezik, hogy minél kevesebbet kelljen a szerelőbeton felett mórikálni további csövekkel. Ezt sem tudtam betartani maradéktalanul, mivel nem tudtam pontosan hogy hol lesz a mosogató, zuhany, stb. A wc-t viszont mindenképpen be kellett mérnem pontosan.
• Szellőzőt is kell berakni egy ilyen rendszerbe. Elvileg sok helyen tetőre vezetnek ki egy csövet, amely kapcsolódik az alaprendszerhez. A szellőző dolga, hogy a nyomást a szennyvízcsatornában megfelelően stabilan tartsa. Nekünk ez is benne volt a gépészeti leírásban, a tervező viszont nem tetőre kivezetett csövet hanem légbeszívó szelepet szelepet javasolt, aminek a nevéből is látszik, hogy kifelé nem enged semmit, csak befelé. De ez még a jövő zenéje, a lényeg hogy kell egy ilyen is.És a szellőzőnek a rendszer végpontján kell lennie.
• Összefolyásoknál sosem T elágazást hanem Y elágazást használunk
• Úgy vettem ki, hogy a WC-t az utolsóként kellene bekötni a vezetékbe.
• Az összetoldásoknál kenőzsír használata szükséges. Erre általában szilikonzsírt használnak.
• Érdemes a hálózatba tisztítóidomot is beépíteni. Ez tulajdonképpen egy T elágazás a csövön, hogy esetleges duguláskor ezen keresztül lehet munkálkodni és nem kell betont törni illetve egyéb más romboló munkát végezni. 
• Kerülni kell a 90 fokos (gyakorlatban 87 fokos) kanyarokat. Helyette kétszer 45 fokos ívdarabot érdemes használni, mert ebben nehezebben akad el bármi. Én két helyre tettem 90 fokos kanyart a szennyvízvezetékben. A kiszellőző felállásánál, mert ott úgysem jön semmi be csak levegő. Illetve voltam olyan bátor, hogy a zuhany és mosdó összefolyásához is ilyet raktam. 
• Minden, ami a talajban fut a KG csöveken kívül, azt védőcsőben kell vezetni. Így egy másik 110-es KG csövet is tettem le, azon keresztül fog a víz beérkezni a házba. Természetesen az is le volt írva a gépészeti leírásban, hogy milyen csövet használjunk a vízhez, ez pedig a Rautitan ötrétegű cső. Bevallom, utánanéztem, nagyon szívesen használtam volna ezt a márkát, de ennek a csőnek a szereléséhez egy speciális szerszámra van szükség, amely több százezer forint, így egy másik ötrétegű cső mellett döntöttem (Viega), amelyet roppantó technológiával kell szerelni. Igaz, ehhez is kellett célszerszám, de az nem volt drága. És persze a vízcsövet szigetelni is kell, ez is le volt írva a gépészeti doksiban.

Ha ez így megvalósul akkor a szerelőbeton felett már csak két helyen kell a csövekkel ügyeskedni, a konyhában a mosogató és mosogatógép kivezető csöveit, illetve a fürdőben a zuhany és mosdó kivezető csöveit kell összeterelni. De ezek nem lesznek messze egymástól így terveink szerint minimális csőhasználat lesz majd. De most csak a tükörben futó csöveket kell megfelelően elhelyezni. A régi ház bontásából maradt jó pár ilyen cső, meg idom, így a kavicson ki tudtam jelölni az irányokat, nem kellett külön méricskélni ( pl hogy az első Y elágazás esetében hova kell tenni a konyhai felállást)

Közben

Hallatlan szerencsénk, hogy a ház alól kijövő fő szennyvíz cső a pincébe érkezik, ahol szabadon fut a pince aljáig, ezért ide fog kerülni egy tisztító nyílás nem pedig felülre, illetve ha az nem lenne elég akkor itt bármikor megbontható marad a rendszer. Na meg a mosógép is itt lesz, mert fent a kis fürdőbe már nem tudtuk beszuszakolni.

Közben

Ez már nagyjából a végleges állapot. Itt már be van állítva a nagyjából 1%-os esés (amelyiken a víz jön be KG cső esetében erre nem volt szükség). Távolban a konyha, bal oldalt a mosdó és zuhany, középen pedig a beérkező víz, a WC, illetve a szellőző kivezetések.

Nos ezután fogtam a slagot és belenyomtam a mosdó zuhany kivezetéshez és hagytam vagy tíz percig folyni. Teszteltem a konyhai ágat is. Sehol nem láttam hogy eresztene, így végül szépen körülhordtam homokkal az egészet, rendesen alátuszkoltam a csöveknek, nehogy üres rés maradjon valahol. Nem sikerült teljesen szuperül, mert a csővek felső szakaszai egy kicsit feljebb vannak, mint a kavcsiréteg teteje, azaz egy kicsit  bele fognak lógni a rákerülő betonba. Ez nem tudom mekkora gond, az a szerencsém hogy majd jön az FMV oszt megmondja jó-e vagy sem ez az egész így ahogy van 😎😁Bevallom nagy szívás lesz ha alapvető problémát fog találni ...😱😭

Miután a tükör elkészült, fel kellett tölteni egy 15 cm vastag kavicsréteggel, melynek célja, hogy az alulról, a talajban felfelé szivárgó talajnedvességnek útját állja, mivel a kavicsos réteg hézagai túl nagyok ahhoz, hogy a nedvesség gravitáció ellenében haladjon. Ezzel a kavicsréteggel próbáljuk megakadályozni azt, hogy a kavicsra kerülő beton alulról nedvességet kapjon. Nagy lazán 5 m3 murvát hozattam, de kevésnek bizonyult, úgyhogy még pár köbméterre szükség volt. Pedig kiszámoltam, hogy mekkora a tükör. Valószínűleg nem is a tükör alapterületével volt a gond, hanem a vastagsággal, azaz nem 15 cm maradt a tömörített föld felett, hanem több. Szóval úgy nagyjából 7 m3 ment bele. A kavicsnál figyelni kellett arra, hogy tömöríthető kavics kell, mert pl. sima kulékavics nem a legjobb erre a célra. Csak azt sajnáltam, hogy a második munkanap közben elfogyott az első 5 m3, amit rendeltem, így egy fél nap elúszott. A betöltött kavicsréteget szintén be kellett tömöríteni. 

Ebbe a kavicsrétegbe kerül majd a szennyvízvezeték, ami nem lesz túl jelentős erre a kis házra vonatkoztatva. A leendő vezetékek helyét kiméregettem, és kicsit kizsaluztam ahol lehetett, hogy feleslegesen ne kerüljön oda kő. De csak a fele helyre került zsalu, mert különben nem tudtam volna tömöríteni. 

Félig feltöltve. Középen fog kimenni a fő szennyvízgyűjtő és ott fog bejönni a víz is a házba, ezért hagytam ilyen széles helyet. A bal oldali téglasor helyén fog menni a konyhából a szennyvíz. 

Tömörítés előtt. Be van vizezve a murva, mert úgy állítólag jobban tömöríthető

Az első tömörítés után még egy vékony réteget tettem rá, hogy szintben legyen a zsalukővel és újra ledöngöltem.

Miután ki lett végre betonozva az utolsó sor zsalukő is a ház alatt, így a következő nagy feladat a lábazat közti terület feltöltése volt. Mivel a régi ház padlószintje jóval magasabban feküdt, mint az újé fog, ezért a régi feltöltés földjét tudtam használni. Persze a régi feltöltés, miután szétszedtem a kövekből rakott régi lábazatot, rendesen lepusztult, de a nagy részével tudtam dolgozni, magyarán eleinte nem is kellett utána tölteni a földet, sőt a magasabb részekből a mélyebb részek feltöltésében segített. Nagy előny volt, hogy a régi feltöltéshez rendes földet használtak, illetve homok is maradt, amit még a régi aljzatra tettek. Amúgy irdatlan nagy szerencse támogatott, ugyanis a régi aljzat nem vasalt betonból, sőt még csak nem is rendes betonból készült, hanem egy jóval gyengébb, mischung- jellegű cuccot alkalmaztak, amit kalapáccsal is könnyedén lehetett darabolni, annak ellenére hogy néhol 10 cm vastagságot is elért.

Azonban, amiben korábban reménykedtem, hogy esetleg nem is kell utána pótolni a földet kívülről, sajnos nem jött be. Jó pár talicskányit kellett visszahordani a lábazat közé. Ez kutya fárasztó meló volt.

A szabály szerint nagyjából 20 cm-ként tömöríteni kell a visszatöltött földet, hogy megfelelő legyen. Csak ott akadt egy kis probléma, hogy ugye nem a teljes területet kellett tömöríteni, hanem az elején csak a szűkebb részeket közvetlen a lábazat mellett, és ott elég nehézkesnek ígérkezett a kis tömörítőgéppel (más néven döngölőbéka) lavírozni. Jah, a zsaluzatot végül bent hagytam a földben 🙁 Visszavágtam amennyire tudtam, de nem vesződtem azzal, hogy kiszedjem a deszkákat. Nagyon remélem nem emiatt fog összedőlni a ház.

Közben egy szegény poszméhnek eltömítettem a fészkét a kövek között, Mert persze pont a lábazat közti részen talált magának megfelelő helyet. Sajnáltam, ahogy ott körözött és kereste a lyukat, amit már betömtem. Remélem talál máshol jó helyet magának!

Sajnos a visszatöltött föld nem a legjobb minőségű volt, főleg agyag, igaz nem az a masszív fajta, de a döngölő így is nehezen birkózott meg vele; a végén már csak masszírozta a talajt, amely gyurmához hasonlított. Szerencsére nem is raktam be túl sokat, inkább majd a kő réteg lesz vastagabb.

És azért tükör, mert építőipari szakmai berkekben ezt a lábazati, betömörített feltöltést, amire majd a kavicsréteg jön, tükörnek hívjak. Fogalmam sincs miért.🙄. A következő feladat a tükör kaviccsal való feltöltése lesz.

Szóval miután tavaly kiírtottam a növényzetet, egy ilyen állapot maradt. Mivel ott volt vagy két évig, és mivel jó és laza földkupac volt, ezért a növények pillanatok alatt belakták.

Látható, hogy a lábazathoz közel mélyebb részek alakultak ki. Ezekben volt nehézkes a döngölővel lavírozni.

Még tavaly elkezdtem visszatölteni a délkeleti sarokba a földet. De csak annyit töltöttem vissza, hogy ne legyen túl a döngölési 20 cm-en

Itt a délkeleti sarok már fel is van töltve. És itt a kis Wacker-Neuson döngölőbéka.

Itt már a délnyugati sarok is jól áll. Nagyjából innentől kellett kívülről visszahordani a földet

Nos a múltkor szintbe rakott zsaluköveket már csak ki kellett betonozni. Olyan két napot saccoltam rá, két és fél nap lett belőle. Szerencsére ez a kora márciusi jó idő sokat segített Persze sokkal könnyebb lett volna mixerrel és betonpumpával kitölteni, de a mixer ugye nem tud ide lejönni, a pumpa nem ér el eddig, ahogy az már korábban kiderült. Azért a kézi feltöltésnek is van előnye. Így közben tudtam igazítani ha valami elcsúszott, illetve néhol igencsak alternatív, illetve csúnya módon oldottam meg hogy a beton ne folyjon ki a hézagokon réseken, stb. Ha pumpával lett volna töltve, akkor beton áradat ezeket a kis helyi béna megoldásokat úgy elsodorta volna, mint a pinty,

Csak az járt az eszemben, nehogy elfelejtsem bal oldalt kiszedni az egyik berakott zsalukövet még betonozás előtt, mert ott fog kimenni a szennyvíz vezeték. Jól megjártam volna, ha azt is kibetonozom. Még így is egy-két centit le kell majd vésni, hogy a vezetékhez szükséges lejtés meglegyen.A lejtés különben a gépészeti leírásban lett meghatározva, ez nálunk 1% (1 méteren 1 cm). Mármint a fő gyűjtőre vontakozóan.

Északi oldal

A terasz és a ház közötti fal. Hátul látszik hol maradt ki egy elem

Déli oldal. Azok a kis kiálló pöckök vízszintezéshez használt ékek.

Január elején teljes motiválatlanságba kerültem a házzal, az építéssel  kapcsolatban. Sok hétvégén terveztem, hogy felmegyek de egyszerűen mikor reggel felkeltem, nem voltam képes elindulni. Eléggé nagy lelkiismeretfurdalásom is lett a halogatások miatt. Nem is tudom mi volt pontosan a bajom, miért nem voltam képes felmenni, de ez az állapot egészen március elejéig tartott, azonban akkor egész szép idő uralta az első két hetet és végre rászántam magam, hogy megnézem mi van fent.

A tennivalók persze nem szűntek meg. A legutolsó alkalmakkor kiírtottam a növényzetet a lábazat közötti földhányáson és elkezdtem egy kicsit a feltöltést a lábazat között. Ugye itt most az a helyzet, hogy régi ház alatti föld ott maradt és tulajdonképpen csak annyi a feladat, hogy szét kell teríteni.Sőt annyival lejjebb lesz az új ház, hogy nemhogy be kell tölteni, hanem inkább még ki kell venni földet. Aminek abból a szempontból örülök, hogy a korábbi feltöltési földet felhasználhatom. Ugyanis azt mondják, agyagot nem lenne szabad használni lábazati feltöltésre, mivel vízfelvételkor megduzzad, kiszáradáskor összezsugorodik és ez a térfogatváltozás nem jó a lábazat között. 

Most az első alkalommal nagyon jó idő volt, sütött a nap, nem volt túl hideg. A következő feladat a lábazat teljes szintbe hozása volt. Sajnos nem fgyeltem eléggé a sávalap szintekre, ezért állt elő az a helyzet, hogy az utolsó sorhoz nem egy teljes magasságú zsalukő sor kellett, így minden egyes zsalukő aljából le kellett vágnom. Nos valljuk be ez egész szar,mocskos, genyó meló volt, hangos, poros és persze zabálta a betonvágó korongokat is. De végül csak sikerült és most már a lábazat a megfelelő szinten van a leendő ház alatt. Jó, nagyjából egy cm eltérés van a teljes felső sorban, de szerintem ez itt még belefér.

Az a terv, hogy a házat minél hamarabb fel kellene húzni, akkor talán a család többi tagja is szívesebben jönne fel. A pince és a terasz pedig majd később kerül sorra. Most a következő feladat a lábazati kövek feltöltése betonnal.

A délkeleti sarok. Az utolsó sor zsalukő, Látható hogy kisebb a magassága.Az ember nem is sejtené hogy a lejtő iránya felőli oldalon összesen 9 sor zsalukő van, abból 4 a föld felszíne alatt

Az északkeleti sarok. Itt csak egy zsalukó sor van. A kisebb hézagokba inkább nem vágtam zsalukövet, azokat deszkákkal zsaluzom majd ki.

A ház és a terasz közti lábazati fal. A távolabbi részen szintén 9 sor,a közelebbi végen 3 sor zsalukő fekszik

A régi ház terasza alatt levő ciszternát - mint korábban írtam- eszem ágában sem volt elbontani, mert kifejezetten jó lenne abban tárolni az esővizet. Eddig nem volt ezzel probléma, de most mikor a zsalukő falak egész magasra érnek, itt volt az idő azon gondolkodni, hogy is legyen beintegrálva a lábazatba.

A legnagyobb gondot az okozta, hogy ennek a vízgyűjtőnek a felső szintje tulajdonképpen a ház 0 szintjével ( azaz a leendő padlószinttel ) volt egy magasságban. Ez így nemigen maradhat hiszen a lábazatra kerül még a pince felett  két réteg ,egy 12 cm illetve egy 16 cm vastagságú beton. 

Többféle megoldási lehetőség körvonalazódott:

1. Megemelni a lábazatot annyival, hogy a ciszterna teteje fölé még beférjen ez a 28 cm vastag beton. Ez két problémát vet fel, az egyik, hogy a lábazatot nagyjából majdnem másfél zsalukő sorral meg kellene emelni, de a nagyobb gond az, hogy ez az építménymagasság megváltozásával járna szóval áttervezésre lenne szükség,  illetve ezt biztos jelezni kellene az építési hatóság felé.
2. A második megoldás lehetett volna, hogy a ciszterna felső része szervesen beépül a 28 cm vastag betonba. Ez viszont nem kecsegtetett túlzottan jó eredménnyel, mert igaz hogy a ciszterna fala félig betonból félig terméskőből épült, de kövek közötti hézagok, illetve a ciszterna elég vékony födémje ( 8 cm volt )  alatt nem is lenne meg a kellő vastagságú beton
3. Végül megkérdeztem a műszaki ellenőrt mit tanácsol. Azt javasolta, hogy vissza kellene bontani a ciszternát addig a szintig,hogy ráférjen a szükséges betonréteg. Anno azt mondtam nem akarok bontani, de végül is ez tűnt a legjobb megoldásnak. Olcsóbb, mint még zsalukövezni, nincs hatósági hercehurca. Viszont így nem fog beleférni egy m3 víz csak kb. 500-600 liter.

A ciszterna. Pirossal van bejelölve nagyjából meddig kellett visszabontani.

A madzag jelöli a 0 szintet, és itt a szintező is a 0 szintre van beállítva. Így be lehetett jelölni a ciszterna oldalán meddig kell visszabontani. A ciszterna fala mellé állított mérőrúdon mértem vissza olyan 32 cm-t

A Hikoki bontó. Volt vagy 25 kg. És meg is szívtam, mert délután 2-kor megadta magát. Mint utólag kiderült, a kapcsolója ment tönkre. De szerencsére a bontás sikerült

A rombolás végeredménye. A két közelebbi fal elég vékony volt, nagyon nehezen lehetett bontani a géppel, mert állandóan elcsúszott, úgyhogy ott a 10 kg-s kalapáccsal ütöttem le a falat. A ciszterna megmaradt falaiba majd befúrások után szintén függőleges vasak kerülnek mint a zsalukövekbe, hogy majd együtt tudjon mozogni a rákerülő betonnal.

Sajnos nem úgy alakul a zsalukövezés ahogy én azt elterveztem. Az egyetlen biztos pont az egész műveletben a beton. De a zsalukövek csak nem akarnak rendben, katonásan sorban állni, hol alacsonyabbak, hol magasabbak. Elkövettem azt az oltári nagy f@szságot, hogy nem vittem végig a sorokat és ez akkora katyvaszt okozott,  hogy a sorok nagyon elmásztak. Most a hetedik sort teszem és ez lesz talán az első olyan sor, amely tényleg rendben lesz.  Most már minden zsalukövet szintezek magában is és a szomszédokkal is. Vettem kis fa ékeket, amikkel finomra lehet hangolni a szintezést. Sok helyen zsaluztam ahelyett hogy zsalukövet vágtam volna. Pedig vágni kell, nem zsaluzni 😩. Szerény véleményem szerint maga a beton erős és megfelelő, a vasalás rendben van, mind a vízszintes, mind a függőleges, de esztétikailag ocsmány az egész, nem is teszek fel róla képeket, mert szégyellem. Ráadásul nagyon lassan haladok, nem tudom, hogy fogom elérni év végéig a kitűzött célomat 😥

Legalább a klematisz kivirágzott. Nem is tudtam, de van másodvirágzása, így három virággal megörvendeztetett. És persze üröm az örömben, most szembesültünk azzal, hogy fent a hideg víz köbméterenkénti ára kétszer annyi mint Pesten; persze hogy jó magas a vízszámla 😩 De egyelőre nem akarom felfüggeszteni a csepegtetést.

A klematisz virága ("little mermaid')

A földmérők 6 pontot jelöltek meg amikor a ház sarokpontjait mérték be. Ebből 3 helyre betonszöget vertek, egy esetében tulajdonképpen semmit, hiszen egy jellegzetes, a régi ház melletti járda illetve lépcsőfok sarka lett a pont, az ötödik a már kiásott árok kiszögellésének sarka lett,az utolsó pedig... nos az utolsó elég bénán lett megjelölve, lent a félig kibontott árok egyik részére fújtak rózsaszínű festéket. Nos ez teljesen eltűnt, a sávalap öntésekor nyoma veszett. 

A földmérők által megjelölt 6 pont. A jobb felső amelyik eltűnt,illetve középen a felső pont sem nagyon használható, amelyik a kiszögellésre került.

Most értünk el oda, hogy az északi oldalra is bekerültek az első zsalukövek. Ehhez ugye a ház északi oldalának két sarokpontja között ki kellett egy zsinórt feszíteni. És ekkor jött a szerencse! Mert megmértem a nyugati oldalon a két betonszeg közötti távolságot és az meglepetésre 623 cm-k adódott. Pedig a terven 615 cm-k kellene lennie. Teljesen alap dolog, és nem vagyok egy tanulatlan valaki, de azért ez most szerencse, hogy eszembe jutott. Pedig ott lődörgött az agyam, hogy a fenébe lehet 8 cm a különbség? A földmérők bénák voltak? Mert ugye ez az első emberi reakció: én nem lehetek a hibás😁 De aztán persze kiderült a dolog hol bénáztam, nem a földfelszínen kell mérni, hanem vízszintesen: 623 a derékszögű háromszög átfogója, 615 a hosszabbik befogója, mivel ugye elég lejtős a telek (ebből ki is jön, ennek a szakasznak kb. 9 fokos lejtése van). Így persze, hogy stimmel az egész🤩 És  az a legjobb, hogy ezután mértem a keleti oldalt, ahol a fent említett felső pont már hiányzott, így ott nem csesztem el a mérést és jó helyre került a zsinór.🐵